Irodalmi Szemle, 1992
1992/8 - TURCZEL LAJOS: Irodalmunk irodalomtörténetírási problémái a két háború között
Irodalmunk irodalomtörténet-írási problémái a két háború között A székely származású és palóc környezetben felnövő Darkó István három létregényt is írt, de közülük csak a Deszka város érdemel figyelmet. A regény nem felelt meg írói adottságainak, nyelvileg és gondolatilag is hamar kifáradt benne. A novellisztikájában viszont több remeket alkotott és a kisebbségi élet nehéz fordulatait, viszontagságait feldolgozó novellák jórésze is az ő tollából származik (Áll a bál, Görögtűz, Áldott krumpliföld stb.). Pályája elején az expresszionista és allegorikus-szimbolista novellával is sikeresen kísérletezett, s írásaiban folyamatosan szerepet kapott a jóságkultusz. Hagyományantológiáinkban szintén jelentős helye van, s novelláiból külön válogatást is összeállítottam (Romok és fények, 1939). Szenes Piroska a regényírásban ért el sikert. A Magyarországon kiadott és nagy kritikai elismerésben részesült Csillag a homlokán című műve századeleji szlovák környezetben játszódik és a helyi viszonyok erőteljes ábrázolásán túl a főhősben: Hudák Katka szolgálólányban a nagy irodalom mércéjét megközelítő általános emberi-társadalmi erejű alakot tudott formálni. A naplóformában írt és önéletrajzi vonásokban bővelkedő Egyszer élünk regényében a magyarországi keresztény kurzus és numerus clausus világát az egyetemi ifjúság köreiben támasztja fel, és egy nagy érzéki szerelem erőteljes ábrázolása mellett az akkori budapesti fiatal írói-művészi csoportosulásokról is érdekes képet ad. Jó novellákat írt, de novellában, regényben is van egy feltűnő fogyatékossága: jól folyó, de meglehetősen kopár, színtelen nyelve. A Csillag a homlokán című regénye 1982-ben reprezentatív kiadásban jelent meg. A kétnyelvű, magyarul és németül író Neubaurer Pál Prágában újságíróskodott és a Prágai Magyar Hírlap mellett a Prager Presseben is folyamatosan dolgozott. Das fehlende Kapital című regényét a harmincas évek derekán egy külföldi német regénypályázatra írta, és megnyerte az első díjat. Érdekes mű ez, de csak nagystílű bestseller; az akkori nagyon divatos, keleti misztikákkal kevert és egzotikus környezeteket mozgató nagypolitikai kalandregények műfajába tartozik. Magyar nyelven A jóslat címen 1944-ben adták ki Budapesten, és 1981-ben reprezentatív köntösben a Madách is megjelentette. Másik, szintén németül írt regénye ( Was gehts mich an?) magyar nyelven Mi közöm hozzá? címmel 1939-ben Budapesten jelent meg. Ez még inkább politikai kalandregény, s a sztálinizmus fenyegető réme is megjelenik benne. Érdekes filozófiai is van: a főhőse az első világháború és az azt követő forradalmak és ellenforradalmak tevékeny résztvevőjeként filozófiai problémákkal is vívódik, és tetteit váltakozó filozófiai nézetei befolyásolják. Amíg Tamás Mihály, Darkó István, Szenes Piroska és Neubauer Pál az 1945 utáni irodalmunkban már nem voltak jelen, addig Egri Viktor akkor tetőzte be a pályáját. Persze 1945 előtt is ismert és termékeny író volt már, s akkori regényei közül a Főikéi a nap című társadalmi regény és a népvándorlás kori longobárdok történetét felelevenítő Égő föld méltóbbak a figyelemre. A novellában is a műfaj sikeres művelői közé tartozott, s fellépésétől kezdve mozgékony, rutinos tolla volt. A nemcsak jó tulajdon
