Irodalmi Szemle, 1992
1992/8 - KONCSOL LÁSZLÓ: Szerzetes, tanár, forradalmár
Szerzetes, tanár, forradalmár érsekújvári algimnázium, oda helyeztetett tanárnak. Itt élte át a mozgalmas 1848 és 1849 éveket, és itt írta jelen jegyzeteit is. A gimnáziumban uralkodó szellem azonban a német kormánynak nem tetszett; 1852-ben azért általa beszüntettetett. Ugyanez évben Sz. Antalba (Csallóköz) tétetett házfőnöknek; innét 1854-ben Pestre költözött, hol mint tartományi tanácsnok (Definitor Provinciáé) lakott 3 évig. Ez idő alatt részt vett a népmissziókban; éspedig 1854-ben Esztergomban, 1855-ben Pécsett és Győrött, 1856-ban Makón és Duna földvár ott. A győri polgárok egy szép Sz. Máriát ábrázoló olajfestménnyel, a hölgyek pedig díszes koszorúval lepték meg. 1837-től 1860-ig esztergomi zárdafőnök volt. 1860—63-ig mint a szerzet őre (Custos Provinciáé) Pesten lakott, mely időben egyszersmind ünnepi magyar szónok is volt. 1861-ben b(oldog) e(mlékezetű) Szcitovszky János bíbornok érsek Esztergomba hívta a lelkigyakorlatok tartására nagyhétben, mely ritka és magasztos kitüntetésnek hat egymás után következő éven át örvendett. Itt mondott gyönyörű latin beszédei a rendtartományi levéltárban őriztetnek. — 1863-ban kiváló érdemeinél fogva a szerzet legmagasabb polcára emeltetett, midőn rendtartományi főnöknek választatott. A szerzet — még akkor kötelező — szabályainál fogva csak 3 évig viselhette e hivatalt. 1866-ban tehát ismét Pestre jött lakni, hol 1869-ben házfőnök is lett, mely hivatalt 1872-ig viselte. E három évben Zalka János győri püspök ő méltóságának kegyes meghívása folytán lelkigyakorlatok tartására Győrbe hívatott. E helyen Deák Zsigmond ő méltósága egy arany tollal, arannyal szegélyezett burnótszelencével és egyéb ajándékkal tisztelte meg. Dank Agáp 1870. Máj. 8-ikán Rómában elhalálozván, őt akarták generális definitornak (ti. az összes Ferenc-rendiek tanácsosának, K. L. megj.) kinevezni helyébe; de e díszes állást és méltóságot Rómában is méltányolt indokok alapján nem fogadta el. 1872-ben az Üdvözítőről nevezett Ferenc-rendi tartomány apostoli látogatójának neveztetett ki, és ugyanazon évben másodszor választatott meg rendfőnöknek. Három évet kitöltvén, 1875-től fogva Pesten lakott, míg a kérlelhetetlen halál körünkből kiragadta. Irodalmilag is megörökítette nevét. Tisztán egyházi munkái közül megjelentek: Egyházi beszéd a Bold. Sz. Mária szeplőtelen fogantatására; továbbá: Golessény Pantaleo, Kálmán Zakariás, Sallay Nándor, Paulovics Dömjén és Gángó József aranymiséire; a szentantali Kálvária fölszentelése, a japáni vértanúk szentté avattatása és Batthyány Lajos első miniszterelnök ünnepélyes eltemetése alkalmából, stb. Történelmi munkái közül: a Ferenc-rendiek győri zárdájának története, Bosnyákország egyházi tekintetben, a fogolyváltó szerzetesek működése, Sz. Ferenc Késése, stb. Sok verset is írt; az esztergomi főegyház fölszentelése, Ő Cs. Kir. Felsége, Koronázott Királynénk szerencsés szülése alkalmára, stb. Továbbá egy nyelvészeti értekezést a tájszavakról, az Akadémia 1855-ki Értesítőjében.
