Irodalmi Szemle, 1992
1992/7 - RAIJA SIEKKINEN: A kis hazugság
RAIJA SIEKKINEN mélyéből dorombolás hallatszott, s az orra hegye nedves és hideg volt. Valahányszor Marjához ért, az asszonynak borsózni kezdett a háta. Olyasmit érzett, mint régen, amikor valaki az iskolában körömmel kaparta a táblát, vagy mostanában a könyvtárban, ha hosszú nap után ujjhegyével megérintett egy papírlapot. Marja felkelt. Amikor már az üres íróasztala mellett ült, és kitekintett a reggelbe, melyben lassanként kivehetővé váltak a fák és házak és a színek, úgy érezte, mintha valami veszélyes határvonal mentén haladna, s csak üggyel-bajjal tudná tartani az irányt. Arra gondolt, hogy csak egy pillanatra értette meg anyósát, s látta, hogy ennek a belátásnak a fényében ma számos cselekedete hiábavalónak tűnne számára, s az életének minden eleme rossz irányba mozdulna. Akár a sakkfigurák a meglökött sakktáblán. Odakint kezdtek kibontakozni a körvonalak. A bokor korábban összefonódó ágai, a nyírfa levelei úgy rajzolódtak ki fokozatosan, mintha valami ködből bújtak volna elő. Apránként felidézte az éjszaka eseményeit, és amikor napkelte után aludni tért, s már a macska sem zavarta, végre határozott. Miután az állatorvostól hazahajtott, s új lakása udvarára befordult, kikapcsolta a motort és behúzta a kéziféket. Egy percre még a kocsiban maradt. Maga előtt szürke, vakolt falat látott, felette vakolatlan téglás részt, amely a fák koronái mellett folytatódott. Az oldalablakból meg aszfaltot látott, és felásott, fűmaggal bevetett parkrészt. Meg csemetéket, melyeknek egy részéből fa lesz, a másik része elpusztul. Mellette az ülésen ott volt a kosár, amelyben a macskát szokta hordani. De most üres volt. Bedugta a kezét a kosárba, körmével körbekopogtatta az oldalfalakat. Idefelé jövet minden ok nélkül eszébe jutott egy eset sok évvel ezelőtről. Egy jelentéktelen semmiség, ami mégis megmaradt az emlékezetében. Valaki egyszer azt kérdezte tőle, hol volt, ő meg azt válaszolta, hogy a bankban, jóllehet egy drogériában járt. Elmosolyodott. A dolog valóban jelentéktelen semmiség volt, de hirtelen eszébe jutottak más hasonló esetek, apró pontatlanságok is, s most bántani kezdte bennük valami. Kihúzta kezét a kosárból, lezárta a fedelet, a kosarat a hátsó ülésre rakta. Használhatja majd bevásárlásra, szép kézi munka, vakok készítették. Feltekerte az ablakot, belülről bezárta a másik elülső ajtót, kihúzta az indítókulcsot, de nem szállt ki. A fal szürke vakolatában vékony,
