Irodalmi Szemle, 1992
1992/7 - FRANTIŠEK MIKO: Stíluskereszteződés a barokk költészetben
Stíluskereszteződés a barokk költészetben 13 Végük vagyon már, jaj, azon embereknek s immár végezete a’ földi lényeknek 7. A hatás fokozását szolgáló s a barokk érzékenységre oly jellemző amplifikáció, kifejezéshalmozás főképpen a szinonim szavak ismétléseként jelkentkezik. De önmagában a sokaságnak a képzete is hatásos: a valóság fölényét bizonyítja az ember fölött: 61 Sokak akkor lévén legmélyebb álomban, sokak élvezetik tobzódtatásában, sokak vásárolván, mások árusítnak, nevetve játszanak, sokak esznek, isznak. 21 S Szodomában mily volt a’ épség s biztonság? dorbézolás, táncok s mennyi páráznaság, vígan szóló ének és duhajkodások, örömök, gazdagság, dölyf és cifraságok! 78 Fiaitok béklyólyában az iszonynak, lányaitok tépve, s jaj atyáitoknak, árusaid sírnak, gazdag koldussá lett, s ki erős és ép volt, mind megsebesedett, S ilyen hatást kelt a kifejezések és szerkezetek egyszerű ismétlése is: 80 Sirassák szemeim Komárom városát, sirassam tördelő kezeimmel sorsát, sirassák reszketve tagjaim a jussát, sírasd el, ó, szívem, látván pusztulását! 83 Sirassák a várost urak és parasztok, katona, kézműves, tőzsérek, árusok, asszonyok, férfiak, lyányok, fiúk, aggok, sirassák a várost szegények, gazdagok! Halmozásnak kell továbbá minősítenünk a ragrímek által kapcsolt szócsoportot: 55 S másodszor mikoron mozdul a föld mélye, házaknak a sora siralmasan dől le, hogy alig maradt meg egy is állva s épen, melyen a romlásnak nyomdoka nem léve, 56 Földre dőlnék sorban a magas kémények, a legerősebb falak szörnyen repedének, s a földnek nyílási holott keltenének, mélyükből feltörő vizek omlettének,