Irodalmi Szemle, 1992
1992/7 - PAPP TIBOR: Számítógép a költő eszköztárában
PAPP TIBOR rá a bélyegét, addig a 70-es éveket a misztérium forradalma jellemezte. (...) A totalitás jegyében névtelen szerzők serege bukkant fel (...) Századunk népművészete?! (...) Az alábbi munka névtelen szerzőjét nevezzük el Szabó Lajosnak". Az elméleti szövegek közül az Ou, cinquiéme saison című, Henri Chopin folyóiratából fordított; a hangverssel foglalkozó elmélkedések ma is figyelmet érdemelnek, hasonlóképpen Jean Gillibert írása, amelyben Jacques Derrida „Freud és az írás szcénája” című tanulmányát taglalja (itt jegyzi meg — többek között —, hogy „Freud -memóriája- és a -mágikusmemória között helyezkedik el. A két -memória- nyugtalanító; megszünteti az endopszichiktis cenzúrát, megsemmisíti az -én--t mint titkot."). A lap Bálint István ironikus koncept szövegével kezdődik: „Figyeld meg az európai és az amerikai bölény közti különbséget, rajzold le, fesd le," stb., s a szerző néhány oldallal odébb szintén felszólító módban fordul az olvasóhoz: „karikázd be magad (pirossal)”. Úgyszintén koncept művekkel szerepel a lapban Halász Péter, Koós Anna és Major János. Hagyományosabb indítású Lajtai Péter — a 60-70-es évek fordulójának egyik legígéretesebb fiatal költője, aki, elviselhetetlennek érezvén a szellemi befalazottságot, a 70-es évek közepén nyugatra menekült, ahol (tudtommal) abbahagyta az írást — meditatív költeménye "A felső út a tisztás, az alsó út és a szakadék". A sallangmentes, a metaforákat, a költői képeket kerülő, a gondolati párhuzamot, a visszhangra emlékeztetően ismétlődő mondattöredékeket hömpölyögtető, hosszú sorokból felépített költemény háromtételes prélude-del nyit: „Majd a tisztáson! és a szanatórium és az az emlékezetes szakadék között szóval a szanatórium és az emlékezetes szakadék között azon a vékony fákkal benőtt tisztáson". A meditatív bevezetést a költemény rövidzárlatosan dramatizált befejezése: egy eltépett lapon maradt szövegtöredék zárja be: „itt, most, ezen a vékony fákkal, igen, igen, benőtt a szanatórium és az emlékezetes, igen, igen szakadék között, igen, itt, most, mi akarunk nekünk most ezen a tisztáson a helyünk, av". Ott volt a helyük... De nem sokáig. Két-három évvel később a Szétfolyóirat eme számában szereplő fiatal hazai szerzőknek legalább a fele Koncz Csabát követte: Nyugaton kereste boldogságát. A technikai cenzúra — az ideológiai cenzúrán túl — kiváltképpen a kezdeményező szellemű, az avantgard szerzőket és az irodalmilag másképpen gondolkodó csoportokat sújtotta. A Post Script programos lézerprinter
