Irodalmi Szemle, 1992
1992/6 - KULCSÁR FERENC: IMÁDSÁGOK XII (esszé)
IMÁDSÁGOK XII. Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtlensége erősebb az embereknél. Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyám fiai, hogy nem sokan hivattak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek; hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; és a világ nemtelenjeit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse: hogy ne dicsekedjék őelőtte egy test sem. Tőle vagytok ti pedig a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lön nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul: hogy, amint meg van írva. Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék. Renan hívő hitetlensége, kétségbeejtő mélysége voltaképpen nem egyéb, mint egy tökéletesen megrendült ember lúdbőrzése: Athéné, az Üdvhozó, aki megmenthetné őt, az istenek egyikévé degradálódik, tökéletessége éppoly tökélytelen, nemtágulóelméjű, mint a bölcs esszéíróé, aki a feledés roppant folyamától való félelmében összeomlik, az Akropoliszhoz hasonlatosan. Idelent minden csak jelkép és álom. Az ismeretlen Isten az egyetlen örök Valóság. Akinek eljöveteléért földre hullnak, mint őszi falevelek, az ismeretlen, boldog katonák. Novella Persze, rettenetes, hogy még a hívők is Márkiin-utópiákkal igyekeznek igazolni hitüket. Ahelyett, hogy elgondolkoznának azon, mi is egy élő sejt, mi is egy élő és megmozduló csecsemő'? Hogy a látszatra élettelen, de királyian létező kövek és csillagok között ugyan mi is az az összekötő vanal, az a közös áhítozás, amiről Pál beszél? Hogy vajon mi is az a tűz, ami Istent teremtő Istenné és megtestesült Istenné tette - alacsonyította - emelte? Hogy miért is képesek egyes korok valódi világmodelleket emelni, míg más korok nem? Hogy a nagy csoda valójában egy közönséges csecsemő megszületése. Mert az, hogy Isten megszületett Betlehemben, igazán nem titka, rejtélye a teremtésnek, hanem ennyi titok, születés, rejtély után egyetlen világos szava, sarokköve, magyarázata. Sóhaj Megérdemelné a magyar nemzet költészete - amiként minden nemzeté hogy Isten kegyelmébe fogadja, felvegye örök szentjei közé, mert hiszen minden nép könnyei valódi könnyek, minden nép örömei valódi örömök, minden nép tévelygései valódi tévelygések, minden nép útja valódi út, minden nép élete valódi élet, minden nép igazsága valódi igazság, minden nép országa Isten országa: minden költő álma az igazság álma. Novella Megérdemelné a békés halált minden írnok, aki az éjszakában tollat fog és papír fölé hajol.
