Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - CSANDA GÁBOR: Néhány párhuzam számos kitérővel (kritika)
Néhány párhuzam számos kitérővel László-könyv. Mely a koronát koronának, a törzset törzsnek, a gyökeret gyökérnek látja, s a fát nem mint cserepes virágot — mint fát szemléli. A többit az olvasóra bízza. S hogy a fához árnyéka is hozzátartozik, nemcsak tényként „veszi észre”, kérdésként is vizsgálja. Ilyen értelemben (is) vonható párhuzam az olvasói élménynek, szellemi kalandnak-őrjáratnak sem akármilyen Tóth László-tanulmányok és a Rákos Péter-, Tőzsér Árpád- szellemterület „akciórádiusza" közé. Nem más ez, mint ugyanannak a fának Szerb Antal-i „magassága” és Németh László-i „mélysége”. (S ha az olvasó vitathatónak tartja írásomat, vagy nem ért vele egyet — nem az ő hibája. Az viszont igazán érdekelne, milyen tényeket és kérdéseket tudna ellenérvekként felhozni a Tóth László-kötet elolvasása után.) (Új Forrás Könyvek 9. Tatabánya, 1991)
