Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között
DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN rendszeresíteni lehetne az ilyen kerekasztal fórumokat és ott megbeszélni azt is, hogy a közelgő, és valószínűleg megint elfajuló, választási kampányban miként lehetne európai módon közreműködni, s elősegíteni egy egészségesebb fejlődést. Tőzsér Á. — Ilyen vonatkozásban nagyon szükségesnek tartanék egy orgánumot, egy lapot. Van irodalmi lapunk, van két napilapunk, vannak kulturális hetilapjaink, de olyan elméleti folyóiratunk, ahol az előbb felsorolt alapfogalmak, alapértékek tisztázódnának, olyan lapunk nincs. Ha egy ilyen lapot sikerülne létrehozni, a körül aztán kialakulhatna az az értelmiségi műhely, amelyben minden gondolkodó ember találkozhatna, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozik vagy esetleg párton kívüli. Jó gondolatnak tartom a kerekasztalok rendszeresítését is, ezekből a beszélgetésekből később kinőhetne aztán a lap. Grendel L. — Én annyit máris megígérhetek, hogy ezt az értelmiségi kerekasztalt rendszeresíteni fogjuk az Irodalmi Szemlében, minél több embert bevonva, különböző kérdésekben, negyedévenként, addig amíg egy ilyen folyóirat meg nem születik. Új Tavaszi Parlament? Turczel L. — Nagyon röviden akarnék arról szólni, hogy a független értelmiségi fórumra szép példák vannak az első köztársaság életében. Első fejlődési stádiumában, szabad mozgalmi korszakában a Sarló is ilyen független értelmiségi csapat volt, amely pártpolitikai mankók nélkül kereste a kisebbségi élet alakításának helyes módjait. A másik példa az 1936-os Tavaszi Parlament, melyet az akkoriban alakult Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság vezetői: Jankó Zoltán és Bolya Lajos kezdeményeztek. A magyar társadalmi és kulturális egyesületek demokratikus, antifasiszta összefogását célzó, Tavaszi Parlamentnek nevezett kongresszus Érsekújvárban volt 1936 áprilisában; a keresztényszocialista kluboktól a kommunista munkásotthonokig minden egyesületi árnyalat részt vett rajta, és közösen olyan 10 pontos határozatot hoztak, amely ma is kopírozható. Az akkori kiéleződött pártpolitikai konstellációban a Tavaszi Parlamentet a magyar ellenzéki pártok buktatták meg azzal, hogy az érdekkörükbe tartozó egyesületek, szervezetek nagy többsége a komáromi októberi ülésen már nem jelent meg, s ez a bojkott az egész kezdeményezést semmissé tette. A kudarcban persze a többi politikai párt is vétkes volt. A meghiúsult akciónak egyébként nagy megtermékenyítő hatása volt. Erdélyben két könyv jelent meg az ottani későbbi Vásárhelyi Találkozóról, s a bevezetők azzal kezdődtek, hogy a csehszlovákiai Tavaszi Parlament nélkül nem is gondoltak volna a demokratikus értelmiségi front megszervezésére, mely Erdélyben sikeresen megvalósult s 1938-ig nagyon eredményes munkát végzett. Gyurgyík L. — Láthattuk, hogy a pártoknak milyen negatív hatása volt egy ilyen tömörülésre. A mai helyzet sem sokkal jobb, ma is tudatosítani
