Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - FARNBAUER GÁBOF: Fantazmák 5. (gondolatregény)

FARNBAUER GÁBOR telve érthetetlen, de nem értelmetlen szavakkal. Téved, aki abban a hiszemben él, hogy valamit is megértett. Bár lehet ebben a „hiszemben ” élni Valójában: tudásnak vélt, érthető elképzeléseink — azok, amik; tehát elképzelések. És ez a belátás nem okvetlenül lemondás. Szavaink felemelkednek, ha vélt tudásból biztos elképzelésekké lesznek Olvasgassunk időnként — egyfajta alázattal — számunkra érthetetlen szövegeket.) 30.7 Például, ha fenti próbálkozásunk utolsó lépését tekintjük, és kiemeljük a hárombetűs kombinációkat, akkor az elválasztó jeleket kihagyva a követke­ző szavakhoz jutunk: AAB, AB A, ABB, BAA, BAB, BBA. Kipróbálható, hogy elvégezve a következő lépéseket, és hasonló módon kiemelve a négy betű hosszúságú szavakat: AAAB, AAB A, AABB, ABAA, AB AB, ABBA, ABBB, BAAA, BAAB, BABA, BABB, BBAA, BBAB, BBBA. Tetszőleges szóhosszúság esetén, megfelelő számú lépést elvégezve, ha­sonló módon hozzájuthatnánk az összes lehetséges szókombinációhoz. Ha most az A betűket 0-val, a B betűket 1-sel helyettesítjük, és az egyes szavak elé egy 0-t és egy pontot teszünk, akkor egy olyan különbözési algo­ritmushoz jutottunk, amelynek lépéseivel a 0 és az 1 közötti nyílt kontinuu- mot töltjük ki lépésenként hosszabbodó számokkal, határtalanul növekvő sűrűséggel és bináris kódolásban. Például, az iménti utolsó lépés alapján: 0.0001, 0.0010, 0.0011, 0.0100, 0.0101, 0.0110, 0.0111, 0.1000, 0.1001, 0.1010,0.1011, 0.1100, 0.1101, 0.1110. Ez tehát egy olyan különbözési algoritmus, amely racionális számokat ál­lít elő a (0,1) intervallumban, határesetben pedig a (0,1) intervallumot. 30.8 A következő különbözési algoritmus egy konkrét racionális számot ad (mint valamilyen ismeretlen feladat eredményét): 1. A, B 2. A, AB, B 3. A, AAB, AB, ABB, B 4. A, AAAB, AAB, AAB AB, AB, ABABB, ABB, ABBB, B 5.... AAB AB,... ABB,... 6.... AAB AB,... AAB AB ABB,... ABB,... 7.... AAB AB ABB ABB,... ABB,... 8.... AAB AB ABB ABB ABB,... ABB,... 9.... AAB AB ABB ABB ABB ABB,... ABB,... A különbözési algoritmusnak ezen a kiválasztott láncán haladva a követ­kező végtelen periodikus szót kapjuk (kapnánk), ABB periódussal, amely az iménti módon átkódolható végtelen periodikus tizedestörtté, bináris for­mában: 0.001010110110110110110110110110110110110110110110110110110110 11011011011011011011011011011011011011011011011011011011011011 01101101101101101101101101101101101101101101101101101101101101

Next

/
Oldalképek
Tartalom