Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - KULCSÁR FERENC: Imádságok IX. (esszé)
KULCSÁR FERENC — ezért embertársaink ismeretének szavai. Az élet szavai, mert a halál tudását is hordozzák. Tehát: az emberi tények és a szellemi valóság szavai. S ha a tények az emberéi, a Valóság pedig Istené, akkor a Világszellemből, a Létből kibomló örökség, a kultúra védheti csak meg az embert. Novella.. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod vigasztalnak engem. Asztalt terítesz nékem a te ellenségeid előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
/