Irodalmi Szemle, 1992

1992/2 - KÖBÖLKÚTI JÓZSEF: Örvendetes ördögi, Peru-szimpátia 2. (tanulmány)

PORNOGRÁF MEZBEN ZÖLD GYEPEN? Mario Vargas Llosa regényeiben az ország politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi viszonyainak ábrázolása lényegében Peru társadalmi vonatkozásait vetíti elénk. Az író megannyi megújulási ”kísérlete” mindannyiszor ragyogó műalkotás, hiszen ugyanannak a társadalomnak más-más aspektusát, szegmentumát vizsgálja. Egyik esetben a hatalom kíméletlen alkalmazása, máskor viszont a túlhajtott férfiúi büszkeség kerül regénykompozíciójának középpontjába. Merész pikantériával írta meg talán legmulatságosabb könyvét, a Pantaleón és a hölgyvendégek című finoman poentírozott, a prüdériát most még a kelleténél is jobban mellőző regényét. Ezt a művet mindeneke­lőtt a groteszkra meg az abszurdumra épülő brilliáns pillanatfelvételek, montázsok, szójátékok, távoli asszociációk teszik emlékezetessé, semmint az egységes kompozíció, bár Pantoja alakja összefogja a "történet-szilánkokat” és keretbe kényszeríti a folyamatosságot. Llosát valójában az ’’ötlet” nyűgözi le, az epizód-motívum kiindulási pontja lehet egy-egy adoma-anekdota, amelyből virtuóz módon pattan ki a szikra, a csattanó. A Pantaleón és a hölgyvendégek meg Hašek Švejkje egy tőről fakad; míg azonban a Švejk az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokrata pragmatiz­musának és döbbenetes haláltáncának kozmikus-komikus krónikája, a llosai változat szatirikus köntösben, álcázás nélkül pellengérezi ki az egymást követő diktatúrák illetve rendszerek álszent magatartását, epikureizmusát, s benne generalizálódva lecspódnak mind önmagunk magatartásbeli rendel­lenességei, megrögzöttségei, mind a társadalom funkcionális zavarai. Pantaleón Pantoja becsvágyó fiatal katonatiszt, akit a legfelsőbb hadveze­tés azzal bíz meg, hogy az Amazonas menti őserdőkben szolgálatot teljesítő katonaság, amelyet félelmetesen feltüzel a trópusi forróság, rendszeres ’’hölgyvendég szolgálatban” azaz "nemi ellátmányban” részesüljön. A száza­dos módfelett becsületesen fog hozzá a szervezéshez, s szinte éjt nappallá téve rendkívüli tökélyre fejleszti szolgáltatási gépezetét, s óramű pontosság­gal és a lehető leghatékonyabban bonyolítatja le ezt a minden igényt kielégítő állandó jellegű "nemi ellátmányt”, hiszen a megbízatással járó gond ’’nemcsak a legázolt hölgyek problémája, hanem az újoncoké is, akiket arra KÖBÖLKÚT! JÓZSEF Örvendetes ördögi Peru-szimpátia 2. (Szabálytalan ’’művészfotó” Mario Vargas Llosáról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom