Irodalmi Szemle, 1991
1991/8 - Péter László: Juhász Gyula Szakolcán
Juhász Gyula Szakolcán förödést és a Peleskei nótáriust, itt is halt meg 1801-ben. 1759-ben került ide diáknak, majd itt kezdett tanítani a jezsuita Baróti Szabó Dávid. A városnak ma is hét temploma van. Főterén álló plébániatemploma is műemlék: 1480-ban épült. A Kálvária-dómban áll a 12. századból való keresztelőkápolna, a Szent György baptisztérium. A gimnázium elődjét a jezsuiták alapították 1663-ban. Rendjük eltörlése, 1773 után előbb a pálosok, 1807-től a ferencesek vették át. 1861-től algimnáziumként folytatta tevékenységét. Egykori tanítványa, az akkori esztergomi kanonok és országgyűlési képviselő, a későbbi bíboros hercegprímás, Csernoch János járta ki, hogy 1908-tól főgimnáziummá léptessék elő. Évről évre új felső osztály nyílott tehát. 1911 őszén, amikor Juhász Gyula odakerült, először lett Szakolcán nyolcadik osztály; 1912-ben volt első ízben érettségi vizsga. 3 A gimnázium éppen Juhász Gyula odaérkezésével egyidejűleg kapott új igazgatót. Resch Aurél feltűnően fiatal ember volt: 31 éves mindössze, Szegeden is tanított pár éve; itt lett Babits barátja; ismerte és becsülte Juhászt is. Ó kezdte el 1912 tavaszán az egykori jezsuita gimnázium átépítését, ezért kényszerültek az ódon ferences rendházba kevéssel azután, hogy Juhász Szakolcára került. Juhász Gyula az I. osztály főnöke lett, itt tanított magyart, latint, a VI.-ban és VII.-ben magyart; a következő tanévben ugyanezeket az osztályokat vitte tovább. Tanítványai, akár a váradi gimnázium román diákjai, felnőttként is nagy szeretettel emlékeztek Juhász tanár úrra. Az első osztályban 52 tanítványából mindössze 15 magyar anyanyelvű, 6 német, 31 szlovák. Jozef Michaiek, a rózsahegyi orvos 1960 tájt Szalatnai Rezsőnek azt mondotta: „Juhász Gyula szerette a szlovákokat. Ezt bárki igazolhatja egykori szakolcai osztálytársaim közül.“ Ján Blaho, a pozsonyi Nemzeti Színház híres operaénekese pedig azt vallotta: „Életem egyik legnagyobb élménye, hogy kis gimnazista koromban Juhász Gyula tanítványa lehettem. Egy nagy művész hibátlan útmutatása, rendkívüli finomsága, halk modora volt az, ami serdülő éveimben annyira megkapott. Juhász önszántából kereste fel apámat, hogy megtekintse a házunkban levő szlovák népművészeti múzeumot. Éz a magyar költő rendkívül érdeklődött a szlovák nép iránt; hangsúlyozom: a nép iránt!“ Ján Blaho apja, Pavel Blaho a „pánszláv mozgalom“, a szlovák nemzeti törekvések harcosa volt. Orvos, országgyűlési képviselő, lap- szerkesztő, szövetkezet-szervező: népének mindenese. O és sógora, Ľudovít Okánik esperesplébános hívta Szakolcára az angol publicistát, Seton Watsont, aki azután cikkeket, könyveket írt a magyar nemzetiségi politika ellen. Juhász Gyula lett az önképzőkör tanárelnöke: ő is alakította meg november 18-án. Mind a két szakolcai tanévben szerepelt a költő az értesítőben ún. programértekezéssel. Az 1912. éviben Poétikai tanításom kistükre címmel, az 1913- ikiban pedig Néhány szó az új irodalomtörténeti tanításról címmel fejtette ki nézeteit. Ezekben jórészt ma is helytálló módszertani elveket és fogásokat rögzített. Tanulmányai bizonyítják, hogy nevelési elvei tudatosak voltak, és éppen költői látásmódja révén, érzékeny, árnyalt nevelői eljárásokra volt képes. Ha ezeket nem mindig tudta is valóra váltani, tanítványai ebből érezhettek meg va
