Irodalmi Szemle, 1991

1991/8 - Dénes György: álom az álomban; jéghegynyi létben; záporban eresz alatt (versek)

jéghegynyi létben az évezredek egymásba csukódnak de nem mozdulnak fönt a csillag-ábrák nappal rejteznek éjszaka kigyúlnak az ember nem képes türtőztetni vágyát a nyugtalan szív joggal szétfeszíti abroncsait a fukar prés-időnek paráznaságban él mert nem bír hinni az új jerikó falai ledőlnek vak szájából a szavak szertehullnak nagy hópelyhek a sötét arktiszon föllángolnak az egek s elborulnak jéghegynyi létben lüktet az iszony záporban eresz alatt szakad az eső hűs csöpp csöppre hull akár a percek irgalmatlanul porzik a föld apró szökőkutak ágaskodnak a nyűtt eresz alatt a lábam körül tócsa fodrozik benne az eső szelleme lakik nyugtalan démon reszket rí sziszeg csupa titok az esővert sziget miféle csoda akarat erő munkál a földön cseng belé a kő gőzök vizek fellegek kínjait érzem szívemben elbűvöl tanít Versek

Next

/
Oldalképek
Tartalom