Irodalmi Szemle, 1991

1991/8 - Pusztai János: Önéletrajz (regényrészlet)

Pusztai János

Fémiparista nadrágját maga vasalta, éspedig úgy, hogy este szalmazsákja alá nyújtóztatta, igazgatta. Súlyától akár egy hétre is megkapta az élét. Örült az egyenruhájának, csak az sértette, hogy nagykabátja és sapkája kivételével elütött az egyes számú Fémipari Szakiskola tanulóinak élénkkék egyenruhájától. Ők, számukra ismeretlen és felfoghatatlan okokból, világosszürke színben kapták ugyanazt. „Nincsen öröm üröm nélkül." Ezt már akkor is tudta. Örömet a szombat és vasárnap délutáni kimenők során szerzett magának. Az ingyen örömszerzés egyike a korzózás volt. Ötvenszer-hatvanszor végigment néhány nagyszájú, „pofátlan" bentlakóval a korzón, a villanyórától a Kazinczy utca sarkáig és visz- sza, csakhogy szemmel tarthassa a nyilvánvalóan hasonló célzattal ott rajcsúrozó diáklányokat. A „pofátlan" bentlakók ezeket a csinosabbnál csinosabb lányokat, akik közül nem egy távolról is megdobogtatta a Jani szívét, a mesterségükön szólították. Például az egészségügyisek dögösök voltak, a fémmegmunkálók ócskavasasok, a famegmunkálók fakovácsok. Az orrukat porszívónak, a mellüket tejcsarnoknak, a tomporukat sasszénak, a lábukat szartaposónak, a kezüket bot- kormányfogdosónak nevezték. És a lányok csiklandósan vihogtak, tódítottak. Az obszcén szavakat, mint érett meggyszemeket, élvezettel nyomták szét szájpadlásukon. magvalták ki nyelvükkel. Mohóságukban a magokat is lenyelték.

92.

Az író meglehetősen furcsállja, hogy az ezerkilencszáznyolcvankilenc augusztusának első négy éjszakáján látott, megélt álomgombolyagjainak reggelenként nem találta meg a szálát. Mi okozhatta ezt? A Magyar Televízió Panoráma című műsorában július harmincegyedikén sugárzott Mihály király-interjú miatt Románia tiltakozó jegyzéket intézett Magyarországhoz, és „tanácskozás végett" hazahívta budapesti nagykövetét. A román külügyminisztérium bejelentette, hogy Románia semmisnek nyilvánítja azt a kétoldalú megállapodást, amely a Varsói Szerződés bukaresti tanácskozása alkalmával Nicolae Ceausescu és Nyers Rezső között jött létre. E megállapodás szerint magyar tanácsi küldöttség érkezett volna Romániába, hogy az erdélyi magyarság helyzetét vizsgálja. Az író néhány nem válogatott, de csak gondolataiban elhangzó káromkodás nyomatékosításával annak a réges-régi véleményének ad hangot felesége és munkahelyi „benn- fentesebb" ismerősei előtt, hogy addig, amíg a románok állnak az erdő felől, Erdélyről velük semmi érdemlegeset nem lehet megtárgyalni. Márpedig Trianon óta (némi megszakítással) ők állnak az erdő felől. A huszadik század a románok siker-százada. Ezt a témát különben Jani már az ötvenes évek legelején, a fémipari második osztályában „elvacsorázta". A korzózás, az „ingyen szórakozás" közben egyre több román beszéd ütötte meg a lánykergető fiúk fülét. Az iskola román tanárai (magyarul) szinte naponta adták tudtára a diákoknak: hogyha végeznek. ne is álmodozzanak arról, hogy Szatmár valamelyik üzemében helyezik el őket. A hegyeken túl van a helyetek, vegyétek tudomásul. Jani a „hegyeken" a Szatmár felől nézvést gyönyörűen kéklő szinérvárakjai helyeket értette, mert egyszerűen csak azokat akarta érteni. Majd meglátjuk, szögezte le magában, miközben a korzózásról áttért a mozizásra. Volt olyan szabad délutánja, amikor két filmet nézett meg. Többet ugyanis nem láthatott volna, mivel Szatmárnak két mozija volt. a Népmozgó és a Skála. A Népmozgó a Kazinczy utcában, a volt Ipartestület szép. nagy épületében működött. A szovjet filmek plakátjaival kita