Irodalmi Szemle, 1991
1991/1 - Mózes Endre: Az abszurd magánmitológiája (tanulmány)
Az abszurd magánmitológiája „Sehogy sem akart ez a dolog a fejébe menni Lőkösnek. (...) Lehetetlen az, hogy Olivér úr meghalt, hiszen még a hegyek sem mozdultak ki fekvésükből.“ Lélektanilag kellően megindokolt tehát, hogy amikor részegségéből felkelve kutyaugatást hall, azonosítja a sokszor hallott hun-kutyák hangjával, s egy különös, kísérteties fényben Olivér lovag alakját véli felfedezni. Cholnoky eme elbeszéléseiben azok irrealitásába játszó realitás kínálta lehetőségeit használja fel az álom, a képzelet, a kísértetiesség és a valóság vegyítéséhez. A realitás fantasztikumának felfedezése, a csoda motívumának megjelenítése teszi lehetővé az identifikációt, s így a novella, a műalkotás megszületését is. A csoda mellett a Cholnoky-novella másik sajátos vonása a hatalmas tárgyi tudás. „Mindent tudott és azonkívül még sokat“ - írja Kosztolányi Egy ég alatt c. művében. Valóban, akármiről ír, mindig elegendő ismeret, tény áll a rendelkezésére. Elsősorban a régmúlt érdekli, tudása egészen a bibliai, babiloni mítoszokig, Szókratész koráig nyúlik vissza, ismeri az akkoriban feltárt ókori városokat (erről tanúskodik a Tammúz Babilon-leírása), tisztában van nemcsak a régi népek kultúrájával, annak különösségeivel, hanem a mindennapi munkához használt eszközökkel, munkafolyamatokkal is. Ismeri a középkori lovagtörténetek világát, a népi babonákat, bölcsességeket, hiedelmeket is. Hitelesen kelti életre Shakespeare, Cervantes, Moliére alakját, tudja, mitől modern Maupassant és Maeterlinck. Ismeri korának politikai történéseit, társadalmi kérdéseit is. Rendkívül tájékozott azonban korának természettudományos ismereteiben is. Fölényes biztonsággal értekezik a rádiumról, az automobil és a repülőgép jövőjéről, kifejti a torpedó elvét, a tűzhányók és földrengések titkait, elmélkedik a „kegyes ölés“ problematikájáról, az egykéről, szembenéz az alkoholizmus kérdésével. Novelláinak, elbeszéléseinek e két fontos összetevője erősíti, fölemeli egymást. A csoda révén a puszta tények, adatok fantasztikum távlatokat nyitnak, a tudás pedig valószerűsíti, paradox módon szinte „egzakttá“ teszi a csodát. A Cholnoky-novella ezért olyan, mint a repülő papírsárkány: fönn száll a magasban, lentről pedig biztos kezek kormányozzák, hogy kikerülje a bukást okozó légörvényeket. Cholnoky Viktor novellái egyfajta sajátos logika szerint épülnek fel. Már a kísértettörténetekben is felfedezhető ez a hétköznapi logikától különböző összefüggésrendszer, amely a kísérteties, misztikus tények közt másfajta, a hétköznapi gondolkodástól eltérő, rejtélyes kapcsolatokat, kapcsolat- rerldszereket talál. Erről az alapról elindulva Cholnoky olyan történeteket is ír, amelyek eleven cáfolatai a hétköznapi logikának, ugyanis ezekben a novellákban adott az, hogy az élet logikája sokszor kiszámíthatatlan; ezekben a történetekben éppen az ellenkezője történik annak, amit várunk. A nagy kés című novellában a biztos kezű késdobáló meg akarja ölni hűtlenségen rajtakapott feleségét. Mivel nem tud dönteni az utolsó két kés között, úgy határoz, hogy egyszerre dobja el mind a kettőt, így az egyik kés az asszony szemét, a másik a szívét fogja átjárni. Elhajítja a késeket, amelyek pontosan az asszony feje és bal keble mellé találnak. Cholnoky gondosan előkészíti ezt a csattanót, pontosabban az ellenkezőjét. Aprólékosan leírja, mennyire vigyáz magára a művész, hogy a keze és szeme ne veszítse el a biztonságát, mutatvány közben hogyan határozza el a két kés dobását, érzékelteti a gyilkos kést váró asszony lelkiállapotát. A váratlan,
