Irodalmi Szemle, 1991
1991/5 - Kulcsár Ferenc: Ünnep; Lehetetlen; Igaz-e?; Tűz; Érintés; Rémület; Tudlak; Tenger; Burok; Forrás (versek)
Versek Tenger Isten szemkápráztató tengerében fésülöd a hajad, s mialatt az egek megrendülnek és báránnyá lesz a fenevad, elárasztja a tengert a világ vére, a nap. A tenger tükre előtt állsz és megszólítasz. Vérző gyöngyök szádban a szavak. S a tükörmélyi egek egeiben, a Forrás körül hold- és napékszerű, sugárzó állatok alszanak. Burok Az át nem léphető körben, hol virágok és világok ragyognak, ahol élünk, gyereket nemzünk és meghalunk, s ahol förtelem és világosság dúlása állat- és embervért fakaszt, ebben a súlyos, gyönyörű körben valakinek vagy valaminek a vakító nyugalma egyensúlyban tartja az arany mérleget. Forrás Aki nem kezdődött és nem múlik el, aki nem hallgat és jaj, nem felel, ki változatlan s érzékelhetetlen, és azzá lesz, aki lesz és lehetetlen, aki előtt név és névtelenség semmi, ki nem távozik s nem bír megjelenni, ölelkezések súlytalan, izzó láza,
