Irodalmi Szemle, 1991
1991/2 - S. Forgon Szilvia: Metaforikus képalkotás a Szigeti veszedelemben (tanulmány)
Metaforikus képalkotás a Szigeti veszedelemben „Jaj, török, néked, haragom vesszejének! Te vagy , de eltörlek, ha ezek megtérnek.“ (1/24) így teremtődik meg képi szinten is az egyensúly: a kilátásba helyezett büntetés magát a büntetés eszközét pusztítja el, mintegy kihangsúlyozva az isteni szándék igazságosságát és méltányosságát. A legközvetlenebb hasonlóságot Zrínyinek a II. énekben szereplő imája és a Dávid bűnbánati imáját tartalmazó II. zsoltár között fedeztük fel. Tanulmányában13 Arany János csaknem sorról sorra végigköveti a két imát, kiemelve a hasonló, sokszor azonos fordulatokat tartalmazó sorokat. Bár nyilánvaló, hogy a II. ének zsoltáros elemei Balassi istenes versei és Rimay Epicedionja nyomán kerültek az eposzba, ám eredetileg azok is a Bibliából származnak. Innen vette át ezeket Balassi is, innen a zsoltárírók is. Kimutatható vándormotívumra épül a Zrínyiásznak ez a két sora is: „Te vagy énnekem győzhetetlen fegyverem, Paizsom, kűfalom, minden reménységem.“ (11/65) Ismeretlen költő írja pl. a Luther énekében:14 „Erős várunk nékünk az isten És fegyverünk ellenség ellen.“ A Bibliában pedig a következőket olvashatjuk: „Oh én Uram, én erősségem, én bástyám és én menedékem a nyomorúság idején.“ (Jeremiás könyve, 16.19) Balassi a szentháromság második személyéhez fohászkodott hasonló szavakkal: „Te vagy szál kópiám, te vagy éles szablyám, jó lovam hamarsága...“ Valószínű, hogy a Szigeti veszedelemnek ez a szép jelenete Balassi istenes versei nyomán készült. Nem lehet azonban kizárni a Biblia és a zsoltárköltők közvetett, vagy akár közvetlen hatását sem. Balassinak nemcsak a vallásos énekeit ismerte Zrínyi, hanem vitézi, sőt szerelmi verseinek egy-egy hatásos képét, szép hasonlatát is átvette és beépítette az eposz nyelvezetébe. A VIII. énekben a szárnyas hajnalról a következőket írja: „Ifiu orcával mindent megvidámít, Ő földbül virágot szépségével indít, Ő fülemilében keserves torkot nyit, Ő forrást, ő folyást, erdőt, mezőt újít.“ (VIII/4)
