Irodalmi Szemle, 1991

1991/12 - Farnbauer Gábor: Fantazmák3. (gondolatregény)

Farnbauer Gábor és jég). A Keményből és a Puhából kipattan a Habzsolás (tűz). A Kemény­ből és a Habzsolásból összefogódzkodik a Gondoskodás (olyan Habzsolás, amely gondoskodik magáról, hogy legyen mit habzsolnia). A gondtalan Puhá­ból és az anyáskodó Gondoskodásból fogan a Gondolkodás (amely „jóelőre” gondoskodik magáról, hogy legyen mit habzsolnia). A Kemény „megelőzni látszik” a Habzsolást, ezért Idő ébred a Puhában, amelyben van „előbb” és van „utóbb”... És a Kemény előbb van, a Hab­zsolás pedig utóbb van. A Kemény megtűri a másik Keményet a Puhában, és az már meliete van. Fölötte és alatta, jobbra és balra. Ezért Tér van, amely hangos a Gondoskodások zsivalyától. De a Minden nem Tér és Idő, a Minden nem Térben és Időben van, hanem a Tér és az Idő van a Minden pilla­natának fókuszában. 36. Nagyon. 37. A választástól már választani se lehet. De egyezzünk meg döntetlenben. A teleológiák az életösztön kauzális mankói. Hogy legyen miért, amikor nincs miért. 38. Az „önző gén” tökéletessége — az ellenanyagtermelés (szabadon kom­binatorikus) tökéletességéig számítható. Ennyiben a homeosztázis elvi­leg tökéletes az élő világgal, az élő mikrokörnyezettel szemben. Ennyiben a gén segít az organizmuson, amelyet azonban nemcsak mikroorganizmusok fenyegetnek, és ebben már a testnek kell segítenie a génjein, mégpedig testi tevékenységével, tevőlegességével. A tevőlegesség, a tevékenység tö­kéletességéről kell tehát beszélni [A önző génnek van egy teste. Azon a testen lóg valami kétoldalt. Azok a kezek. Az egyik kézben van egy érme. Az érmének két oldala. Azt az érmét a kéz feldobja, hogy vajon érdemes-e élni?] 38.1 Mégpedig abban az értelemben, hogy a továbbélés alanyának el kell vál­nia a továbbéltető tevékenység bárminemű stratégiájától. Mivel bármi­lyen, „stratégiájával azonosítható” alanya az evolúciónak csak stratégiája érvényében homeosztatikus. Tehát „tökéletesebb” csak stratégiája meg­változtatásával lehet, és még tökéletesebb — megváltozott stratégiája megváltozásával... (Ekkor a Tevékenység permanens Választási dilem­mák elé állító Mozdulatokra hull szét.) 3&2 A „tökéletesség” így csak akkor lehet „aktuális”, ha az alany nem azo­nosítható semelyik alkalmazkodási stratégiájával, és fordítva: bármelyik konkrét alkalamazkodási stratégiájával nem ezt a stratégiát védi, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom