Irodalmi Szemle, 1991

1991/12 - Csehy Zoltán: Theatrum ceremoniale; idill; a vágy vagyok; helyzet; 030; csendélet; 024; konstrukciós hiba; illésházi canto (versek)

CSEHY ZOLTÁN Theatrum ceremoniale állsz egy üresméhű csarnok kellős közepén hónod alatt az aranytojást tojó tyúkkal ­elég egyetlen rosszul megvont párhuzam ellentétes sóvárgás egyetlen bepisilős hibácska a roppant gerincű koncepcióban és kiszakadsz ebből a pár dimenzióból is ­idill milyen természetesek a szőnyegbolyhok parányi pollenszemei kukk! fönn perzsel a lámpanap beh csodás a falmesszeség! minden és minden sejtburjánzik! hallom már hallom tamtamol a szél is! (ezek a szelek!) pikáns mahagónlombok alatt szerte porcelánkacsák túrják a lápot aztán hirtelen bealkonyul s ujjam hegyére kiül az első vércsepp...

Next

/
Oldalképek
Tartalom