Irodalmi Szemle, 1991

1991/12 - Tóth László: Napló és töredék: nyolcvanas évek (tanulmány)

Tóth László ország? (Jancsó.) Duba különben ezzel a kijelentéssel elismerte e hadjáratok jo­gosságát. Miért is ne ismerte volna el?! Végül azt is megemlítettem Dubának, hogy két-három hetes magyarországi utat szeretnék kérni és kapni az írószövetségtől: remélem, ebbe a szekció ve­zetőségének nem lesz beleszólása. Azt válaszolta, hogy nem lesz, de az ilyen ügyekben ki szokták kérni Rácz véleményét. (Puff neki!) Amennyiben viszont őt, mármint Dubát kérdeznék meg, javasolni fog. MAYER JUDITTÓL VISSZAKAPTAM a Magyar A/wseMm-összeállítás Sárkány által megtépázott (mit megtépázott?! - megbecstelenített!) példányát: keserves! Nem szabad engednem. Keddre ígértem választ. Ha nem engedem, rám fogják, hogy valóban a kihúzott szövegrészek miatt készítettem az egészet- mi tagadás, tényleg volt némi „üzenetük“ a mi helyzetünk, problémáink szem- pontjából-, ha viszont engedem, szemernyi szakmai és írói hitelem nem marad. Április 26., kedd Ami újra e napló folytatására késztet, az Bodnár telefonhívása volt. Az történt ugyanis, hogy az Új Szóban „félre akarnak tenni“ (az ő szavai). Már egy ideje zajlik az ügy, de csak most szánta rá magát, hogy szól. Az elvarázsolt varázsló megjelenését követő szerkesztőségi értekezleten Gály Iván tett egy olyan meg­jegyzést, hogy nem érti a novella szimbólumrendszerét. Ha nem érti, hát nem érti, ez teljes mértékben az ő dolga (baja?) - gondolhatná az ember, de nem ám mifelénk, s főleg nem akkor, ha rólam van szó, mert ez az apró kis megjegyzés elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy többen is fölszólaljanak ellenem - olyanok is, akik nem is olvasták az írást. Ami aztán odáig „fejlődött“, hogy Szarka elv­társ* kijelentette: egy ideig nem kell engem közölni. De meddig? Erről senki nem tud semmit! És konkrétan miért? Erre megint csak nincs világos és egyértel­mű válasz. Megint fölemlegették a két évvel ezelőtti Szew/e-ügyet, az ominó­zus Jarmilka nővéres versemet. Meg azt, hogy nem árt óvatosnak lenni velem kapcsolatban. Továbbá: mesenovellám burkolt üzenete, hogy szocialista tár­sadalmunkban rendre elkallódnak a tehetségek, s ezért a novella: ellenzéki. GONDOLTA A FENE. (Mindenesetre hízelgő.) íme, hogyan válhatnak a ráfo- gások politikai színezetű vádaskodásokká. Bodnár szerint Szilvássy kiállt mellet­tem Rabay, a főszerkesztő előtt. De ez sem használt. A föld, a fű, az ég, a Nap leadásának története: Bodnár bevitte Szarkához, hogy akkor ezek szerint ezt sem közölheti a május 1-i számban, noha már be is tervezte. Szarka elolvasta, s a válasza ez volt: „Öreg, ez tényleg szép, de ne kö­zöljük, mert akadhat olyan, akinek nem tetszene!“ Sárkányra gondolt? Ö állna az egész Új Szó-s história hátterében is? Ezt követően Szilvássy bevitte Rabayhoz a kis szöveget, akinek szintén tetszett és szó nélkül jóváhagyta a közlését. Balsze­rencséjére ezután kérdezte csak meg, hogy Szarka látta-e már? Szilvássy ekkor bevallotta, hogy épp az imént dobta vissza, mire Rabay kővé dermedt, de már nem vonta vissza a szavát. Hát így jelent ez még meg. - Gály Iván viselkedése * Az Új Szó akkori főszerkesztő-helyettese, aki a fáma szerint egyúttal magas rangban lévő belügyes tiszt is volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom