Irodalmi Szemle, 1991

1991/12 - Tóth László: Napló és töredék: nyolcvanas évek (tanulmány)

Napló és töredék: nyolcvanas évek GRENDEL SZERINT Mayer Judit azzal jött ki Sárkánytól, hogy az az őrült a Magyar Museum-összeállítás felét kidobta a Naptárból. Többek közt az Egy ledőlt diófához és A franciaországi változásokra is áldozatául esett a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elvhű sárkányainak. Éljen, éljen! Hur­rá, hurrá! Szegény Baróti Szabó, szegény Batsányi! A magyar politikai költészet megteremtője tehát nemcsak a maga korában volt kemény falat a hatalom számá­ra, hanem kétszáz évvel később is annak bizonyult. Magamnak sem kívánhatnék szebb sorsot. De: érdemes-e engedélyeznem az összeállítást ilyen csonkán? Március 28., hétfő TEGNAP ÉJFÉLIG írtam (Az elvarázsolt varázspálcái) és olvastam. Könnyű ébredés 1/2 8-kor. Nyolctól munka. Az elvarázsolt varázspálca írása. Később megjött a szorongás, körülbelül délig a gyomromban volt. Hülye agyam, idege­im; egyszer még sírba visznek a képzelgéseim, félelmeim! ÖNURALMAT, ÖN­FEGYELMET! írás közti szünetekben: telefonos ügyintézés. MAYER JUDIT. A Magyar Museumhoz írt előszó igazgatói utasításra kiesett a Naptárból, az összeállítás halálos sebeket szenvedett. Körülbelül csak a fele maradhat (alig valami a Bévezetésből): a Sárkány-barlangban Baróti Szabó és Batsányi is elvérzett. Érdemes-e így vállalnom az anyagot? Van-e, lehet-e így hitele? Mayer Judit: ő megértené, ha nem engedélyezném a közlést és visszaven­ném a kéziratot, bár nem szívesen mondana le róla. DUBA. Újabb fordítások ügyében hívom őt. Csütörtökre beígérem neki Štrpkát, Gregort. Halvány gőze sincs, kik ezek az alakok. Feldek-ügyben fölhí­vom a figyelmét a Romboidban tervezett eszmecserére, s fölajánlom/javaslom, hogy annak ismertetésével kellene bevezetni és leföldelni a magyar Hogyan köz­lését.* Bizonytalan, nem meri vállalni így sem, tájékozódni akar, megtudni, ho­gyan simult el Feldek ügye, nem lenne-e baj, ha újból fölmelegítenénk az egé­szet? Szegény ember! BODNÁR GYUSZI. Az elvarázsolt varázsló közlése után várnak egy kicsit, nem adják le rögtön A lánnyá lett menyétet. MAYER JUDITHOZ. Megkérdezte, milyen, a Magyar Museumhoz hasonló anyagom van a Hétben? Esetleg nem annak előszavát adtam-e le oda is? Mon­dom, hogy egy Katona Józsefről meg egy 1843-as pozsonyi színházi almanachról szóló dolgozatom. A Hét főszerkesztője, Strasszer ugyanis, Judit szerint a haját tépi (nincs neki sok), hogy mit csináljon velem. Mindkettő múltkereső, hagyo­mányőrző írás - logikus tehát, hogy baj van velük. Csak azt nem értem, Lacza miért nem szólt nekem erről az egészről pénteken. Talán nem tud(ott) róla? VARGA LAJOS. A kötetemet a 3. negyedévre, júliusra ígéri a nyomda. * Akkoriban jelent meg és kavart nagy vihart a jeles szlovák költő remek esszéje nemzedéke indulásáról és a sematizmus irodalompolitikájáról, az ötvenes-hatvanas évek (totalitárius) hatalmi gépezetének működéséről, a korabeli szlovák irodalmi életet uraló ellentétekről és ellentmondásokról, amit a konszolidáció szlovák politikai életének szent tehenei a legkevésbé sem tudtak megemészteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom