Irodalmi Szemle, 1991
1991/12 - Fogarassy László: Adalék egy főiskolás mozgalom történetéhez (tanulmány)
Fogarassy László tanulmányozták a magyarországi népi írókat, általában a szociográfiai irodalmat, közte olyanok, mint Tóth Tibor, akit az Irodalmi Lexikon is nyilvántart mint írót és műfordítót. Legnagyobb érdeklődés Veres Péter, Illyés Gyula, Féja Géza, Kodolányi János, Kovács Imre és Matolcsy Mátyás írásai iránt volt. A főiskolások szepességi szavalókörútjukon József Attila verseit propagálják. Az idősebb, részben már végzett főiskolás generáció tagjai, akik még részt vettek a régi nagy vitákban, cgyetértőleg mondják, hogy mindez számukra nem volt újdonság, és hogy Király Tibor erős egyéniségét leszámítva, a fiatalabb főiskolás gárdában hozzávethető vezető személy alig akadt. Voltak viszont, akik mint főiskolás vezetőt többre értékelték Simboch Bélát, azt tartván, hogy az ő elnöksége alatt érte meg a pozsonyi MAKK egyik legharmonikusabb időszakát. Egyébként Király Tibor népszerűségét igen növelte, hogy amikor a diákságnak vitája támadt a Mensa Academica Egyesület egyik elnökével, Király szokása szerint tisztelettudó és önérzetes hangon tiltakozott az idősebb generáció képviselőjének egyik kijelentése ellen. Ennek a lényege az volt, hogy a diákság nem becsüli meg a magyar társadalomtól kapott támogatást, mert szembefordul vele, azonban számítson rá, hogy a Mensa Academica Egyesület végső esetben bezáratja a diákotthon helyiségeit. Király viszont azt hangoztatta, hogy az idősebb generáció tévesen fogja fel könyöradománynak a diákság támogatását, mert ez nem szívesség, hanem a társadalom érdeke. A vita egyébként azzal végződött, hogy a MAKK elnöke a helyén maradt, a Mensa Academica Egyesület elnöke pedig leköszönt funkciójáról. A MAKK eredeti helyiségeiből (a Šafárik téren, pontosan az egyetemmel szemben) kénytelen volt 1940-ben kiköltözni, mert a házat egy német cég vette meg, amely valamennyi bérlőnek felmondott. Új otthont a Pauliny-Tóth (Krisztina) utcában talált, a mai Devín szálloda háta mögött. Ezt megvette a Gettmann család - amelynek egyik tagja a brünni Corvinia utolsó csertölgyvezére volt-mígnem 1942-ben szintén felmondott az egyesületnek, mert az ötszobás otthon lakásul kellett nekik. Innen aztán utolsó otthonába, a Zöldszoba utca 4 szám alá költözött. A MAKK ingóságaival együtt hurcolkodott az otthon őrzője és takarítónője, az általában MAKK-néninek ismert Nagy Jolán, már akkor idős asz- szony, akire olykor zsémbes volta dacára ma is szeretettel emlékeznek az akkori főiskolások... A diákotthonban rendelkezésre állt az akkori klubokban szokásos újsággyűjtemény, rádió, lemezjátszó, egy komplett tánczenekar fölszerelése, sportszerek gyűjteménye, közte labdarúgó-felszerelés, az első költözködés után szerzett bil- ľiárd, a falakon olajfestmények, csak éppen a televízió hiányzott még. hogy a mai igényeknek is megfeleljen. Fontos tartozéka volt a könyvtár, amelynek állománya a feloszlott testvéregyesületektől kapott könyvekkel együtt négyezer kötetre emelkedett. Ezért több munkája is volt a könyvtárosnak, mint az elnöknek és titkárnak együttvéve. A pozsonyi MAKK 1925-ben alakult ugyan, de a könyvtár alapját csak 1928-ban vagy 1929-ben vetette meg egy névtelen adományozó, aki erre a célra háromezer koronát ajándékozott. A könyvállomány évről évre gyarapodott, ámde az alapszabályok a könyvtárosi funkció betöltéséről nem intézkedtek. Az egyik közgyűlésen házszabályt hoztak, hogy a könyvtár vezetésével egy választmányi tagot kell megbízni. Az 1939-ben háromszoros állományúvá
