Irodalmi Szemle, 1991
1991/11 - Szarka László: Elmaradt kiegyezések (tanulmány)
Szarka László vábbra is szükség van, de azok érzelmi, gazdasági, kulturális feltételeit kell megteremtenünk ahhoz, hogy ne kerüljenek a látványos illúziók lomtárába. Jegyzetek 1 A két nemzet közötti megbékéléshez és kiegyezéshez szükséges feltételek hiányát dokumentálják a legfontosabb kapcsolattörténeti feldolgozások is: Mudroň Mihály: A felvidék. Felelet Grünwald Béla hasonnevű politikai tanulmányára. Pozsony. 1878; Pelsöczi H. Gyula: Magyarország s a tótok. Budapest 1882; Vacovský (Milan Ivanka): Slováci a Maďari. Pittsburgh 1914. František Bokeš: Pokusy o sloven- sko-madarské vyrovnanie roku 1861-1868; Bratislava 1941; Borsody István: A magyar-szlovák kérdés alapvonalai, Budapest 1939; Ugyanő: Magyar-szlovák kiegyezés, Budapest 1945; (Új kiadásban megjelent: Borsody István: Európai évek, Budapest 1991. 173-319.) - Slovensko-madarský pomer vo svetle vedy, Bratislava 1944. 2 Az 1861. évi turócszentmártoni memorandumban megfogalmazott nemzeti-területi autonómia igénye mindvégig, 1918-ig élő törekvés maradt: „Valamint a társaspolgári életben, egyes polgárok individualitásának elösmerése feltétele a nemzeti jogegyenlőségnek: épen úgy a nemzetek közt is, a nemzeti egyediségnek elösmerése első feltétele a nemzeti jogegyenlőségnek... Szükséges, hogy nemzetünk individualitása azon területen, melyet az mint egy szakadatlan tömeg valósággal elfoglal, egy a megyék határainak nemzetiség szerinti kikerekítésével alakítandó felső-magyarországi szláv kerületben (hornouhorské slovenské okolie) elismerve s személyesítve legyen.“ Peter Newzin: Art ist not dead - Dead ist not art, 1991.
