Irodalmi Szemle, 1991
1991/10 - Sándor László: Szekeres György pályakezdő évei (tanulmány)
Sándor László az érsekújvári gimnázium egyik-másik tanárával és regösdiákjával történt találkozások. Ennek eredményeként 1933 elején aztán Indulás címmel meg is jelent egy 32 oldalas röpirat, amely a rövidesen meginduló, hasonló című ifjúsági folyóirat megjelenését harangozta be. A folyóirat mindössze két évig állt fenn. Korai megszűnésének elsősorban anyagi megalapozatlansága és ennek következményeként rendszertelen megjelenése, terjesztésének szervezetlensége volt az oka. Mindezt tetézte az a körülmény is, hogy néhány haladásellenes pedagógus aknamunkája következtében a tanügyi szervek 1934 elején kitiltották az Indulást a középiskolákból. Ez megpecsételte a folyóirat sorsát. Az Indulás szerkesztői ezért kénytelenek voltak az év derekán a folyóirat megjelenését megszüntetni. Ezt a döntést siettette az a körülmény is, hogy Szekeres György, aki a szerkesztésen kívül egy ideig a lap pénzügyeit és adminisztrációját intézte, akkor már mintegy másfél éve a prágai egyetem hallgatója volt, s ezért közvetlenül nem vehetett részt ebben a munkában. Olyan személy viszont, aki ezt a feladatot vállalta volna, nem volt Losoncon. E tény is beszédesen bizonyítja, hogy az A Mi Lapunk örökségébe lépő közép- iskolás folyóirat létrehozása és megjelentetése elsősorban Szekeres György személyéhez kötődött. Valóságos motorja volt ennek a kezdeményezésnek. Vele állt és nélküle bukott ez a fontos szerepre hivatott folyóirat. Szekeres György Prágába kerülése után is - a folyóirat fennállásáig - szívén viselte az Indulás sorsát. Élénk kapcsolatot tartott fenn levelezés útján a folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaival. Leveleiben gyakran tett konkrét javaslatot különböző diákmozgalmi, vagy világpolitikai témák megírására. Erősen foglalkoztatták a folyóirat időben való megjelenésének és terjesztésének problémái. Erre vonatkozólag saját segítségét is felajánlotta néhány alkalommal. E leveleiben azonban egyre több helyet kaptak a prágai magyar főiskolások érdekvédelmi szervezkedésének, világnézeti megosztottságának kérdései. Szekeres élesen bírálta a főiskolás diákság jelentős részének kispolgári szemléletét, konzervativizmusát. Élénken foglalkoztatta a fasizmus előretörése Kelet- és Közép-Európa országaiban. Leveleiben vissza-visszatért erre a kérdésre. A harmincas évek derekán írt cikkeiben, leveleiben (amelyeknek összegyűjtése és közzététele régen esedékes feladata sajtónknak és könyvkiadásunknak) mindennél fontosabbnak tartotta a fasizmus ellen folytatott harcot szóban és írásban egyaránt. Ilyen témákon dolgozott: A fasizmus és a háború elleni front, a prágai középiskolások antimilitarista munkája, egy új háború veszélye. Nyilván ez volt az oka annak, hogy egyetemi tanulmányait megszakítva, huszonegy éves fejjel elvállalta az 1936 tavaszán megindult, népfront szellemű Magyar Nap szerkesztőségében a külpolitikai rovat vezetését. Ez a szerep valóban testhez szabott szerep volt számára. Pályakezdő évei után megtalálta azt a területet, amelyen kitűnően hasznosíthatta kivételes tehetségét, felkészültségét és hivatástudatát.
