Irodalmi Szemle, 1991

1991/9 - Farnbauer Gábor: Fantazmák 2. (gondolatregény)

FARNBAUER GÁBOR FANTAZMÁK 2. amelyben a gondolatok tovább kavarognak, újabb és újabb szerepekben bukkannak fel; az egyik megpróbál szép lenni, a másik fondorlatossá kerekedik, a harmadik ostobán magá­ra marad, mígnem színre lép a Homeosztázis gondolata és a Minden Nézetek Halmaza, aki meghódítja magának a vé­leményekről szóló véleményemet 1. Kiég a kétely. Ha van. i.i És azután már, mi nem modor? í.: Reggel négyig mérlegeltük a megmozdulást. Latolgattuk a SZÓ-ba jö­hető gesztusokat. Valahogy nem lehetett abbahagyni a valóságot. Vagy nem hagytuk őt elkezdődni? i..* A micsodát is? 2. Kétségek a bizonyosság terében: Különböző bizonyosságok vannak. :.i Lehet a bizonyosság: alkati, és lehet a bizonyosság: tárgyi. A kettő együtt alkotja az egyéni bizonyosságot. Aki, például, alkatilag bizonytalan (az alkati bizonyossága alacsony), tár- gyiasított, személytelen bizonyosságokra van utalva, amelyekkel a tevé­kenységhez szükséges mértékben kiegyensúlyozza alkati kétségeinek visszahúzó erejét. 3. Van, aki egyszerűen lesz. Van, aki egyszerűen tudja, hogy mit tegyen. És van olyan, akinek tudnia kell, hogy mit tegyen. Tudnia kellene... De ennek általában nincs jó vége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom