Irodalmi Szemle, 1990
1990/7 - Antanas Venclova: Halál Lisszabonban (elbeszélés)
Halál Lisszabonban A hajófülkébe lépve Kordelija meglátta a padlón gondosan elhelyezett bőröndjeiket. Mennyi is volt? Igen, tizenegy. Mindegyik a helyén. Miután az ajtót bezárta, kézitáskájából elővette a férje útlevelét, apró darabokra tépte, s a szálloda kulcsával együtt a hajóablakon át a tengerbe dobta. Amikor egy fél óra múlva még egyszer gondosan ellenőrizte öltözetét, s elindult a vendéglőbe meginni egy kávét, Kordelija megpillantotta azt a fénylő hajú mulattot, akivel előző este táncolt. A mulatt két férfival ült az asztalnál, rámo- solygott és biccentett, mintha régi ismerősök lennének. Kordelija nem akart válaszolni, de mégis megtette - kissé sápadt arccal ráemelte Mona Lisa-mosolyát és ugyanolyan tartózkodóan, alig észrevehetően biccentett. Aztán egyenletes léptekkel elhaladt mellettük és leült egy szabad asztalhoz, amelyre a pincér udvariasan rámutatott. 1966 BÁN PÉTER fordítása
