Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - FÓRUM - Kultúra, átalakítás és demokratizálás
emberi szabadságjogoknak és a beszédkultúra tisztaságának az érvényre juttatása végett kérjük a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezését és a magyar nyelvű helységnevek használatának visszaállítását a közéleti nyelv; a sajtónyelv, a rádiós és televíziós nyelvhasználat gyakorlatában. 5) összhangban a lentiekkel, a szocialista hazafiság elvét súlyosan vulgarizáló, következményeiben pedig egyértelműen káros döntésnek tartjuk azt a gyakorlatot, amely a magyar tanítási nyelvű iskolák számára készült tankönyvekben megtiltja a földrajzi neveknek, a tájegységek, folyók, hegységek stb. magyar elnevezésének a használatát. Kérjük az intézkedés hatályon kívül helyezését, a kérdés nyelvi egyenjogúságon alapuló, diszkriminációktól mentes megoldását. 6) A nemzetiségi jogok intézményes rendezésének, a nemzetiségi érdekképviseleti szerveknek a szempontjából hasznos kezdeményezésnek bizonyult, hogy létrehozták az SZSZK Kormányának a Nemzetiségi Tanácsát és annak Titkárságát, az SZNT mellett pedig Nemzetiségi Bizottság működött. Nem értünk egyet azzal, hogy az utóbbi két szerv tevékenysége megszűnt, vagy pedig jelentős mértékben korlátozódott. Szükségesnek tartjuk az említett intézmények újraalapítását, a nemzetiségi érdekképviseleti fórum (ok) létrejöttéhez szükséges anyagi és szervezeti lehetőségek megteremtését. 7) Megítélésünk szerint a CSKP és az SZLKP KB-nak mérlegelnie kellene — szem előtt tartva a dinamikus szocializmuskép kialakításának s nyílt tájékoztatásnak a szellemét — egy olyan testület létrehozását, amely figyelemmel kísérné a nemzetiségi kérdésben elfogadott elvek gyakorlati megvalósulásának az ütemét, s amely rendszeresén értékelné a nemzetiségi lét perspektivikus továbbfejlesztése területén kitűzött feladatoknak a teljesítését. 8) Kötelességünknek tartjuk felhívni a figyelmet arra a kedvezőtlen tényre, hogy a nemzetiségek (amelyek ugyan létszámuknak megfelelően vesznek részt a képviseleti testületekben és a választott szervekben) a közigazgatásnak s a közéletnek (így az ide értett politikai életnek) a területén, ellentmondva az 1968 144. sz. alkotmánytörvény 2. cikkelye által rögzített elveknek, a kívántnál kisebb arányszámban jutnak vezető funkciókhoz. Megítélésünk szerint a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő arányszám betartására, a kádernevelésre és kiválasztásra, hogy a szubjektivizmussal és a voluntarizmussal szemben a tényleges politikai és szakmai alkalmasság kritériumai érvényesülhessenek. Nélkülözhetetlennek tartjuk azt is, hogy a felelős párt- és állami pozíciók betöltésének kérdéseivel kapcsolatban olyan magatartás alakuljon ki, amely figyelembe veszi, hogy a magyar nemzetiségű jelölt a politikai és szakmai alkalmasság mellett alkalmas-e arra, hogy képviselje a szlovákiai magyar nemzetiségi társadalom érdekeit, azaz hogy élvezi-e a nemzetiségi közvélemény bizalmát. 9) A nemzetiségi önazonosság, a nemzeti tudat ápolása, fenntartása és zavartalan megőrzése szempontjából fontos szerepet tulajdonítunk annak, hogy az államközi kapcsolatok során többször is deklarált „kettős kötődés” elve mindkét kötődésnek a szempontjából megnyilvánulhasson. Vállaljuk a kötődést a csehszlovákiai viszonyokhoz, vállaljuk a gazdasági, társadalmi, politikai átalakítás ránk eső részét; egyúttal azonban kinyilvánítjuk azt a meggyőződésünket, mely szerint minden egyes nemzetiségi társadalomnak elidegeníthetetlen joga, hogy megtarthassa és továbbfejleszthesse azokat a sajátosságokat, amelyek a saját etnikumához fűzik őt, s amelyeknek a nyelvi, történelmi, kultúrtörténeti sajátosságait magában hordozza. Kiindulva a fenti elvekből, pozitívan értékeljük a Csehszlovákia és Magyarország között korlátozások nélkül felújított turistaforgalmat; kérjük ugyanakkor, hogy a készülő új alkotmánytörvény szögezze le: a nemzetiségi etnikumnak és kulturális intézményeinek joga van ahhoz, hogy termékeny és zavartalan, bürokratizmustól mentes kapcsolatokat teremtsen a magyarországi tudományos, művészeti, kulturális és irodalmi élet képviselőivel.
