Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Hajtman Béla: Vivace (novella)
Vivace A műtétet Elvira halála miatt egy héttel későbbre halasztottam. Nem altattak el. Kék köténykés, fehér harisnyás nővérke oltotta belém az érzéstelenítőt. A műtőasztalról lepillantva a doktor kezét figyeltem. Tűvel, cérnával dolgozott. ■ Varrótanfolyam kimintázott vászonterítőjének éreztem magam. A kábszer hatásának múlása után irgalmatlan fájdalom hasított ágyékomba. „Beckman Herman zenekari műve (Apu-opus) az idei Saarbrückeni Zenei Fesztiválon a közismert »Sag mir Vater« című zárótételével osztatlan sikert aratott. A dodekafóniára épülő zeneköltemény dinamikus feszültsége Schönberg' Op. 31-es Variációira emlékeztette az igényes hallgatót. Beckman elnyerte a fesztivál Novum-díját.“ Bernben egy nálam nyolc évvel idősebb francia zongoraművész ragadtatott el játékával. Csak az előadás után tudtam meg, hogy ő lesz a szobatársam. Különös ember. Pederesztia vádjával egyszer már két évre ítélték. Hétéves korában Mozart-szonátákat játszott, tizennégy évesen a bordeaux-i hangversenyzenekar zongoristájaként szerepelt. Az előadás után alaposan berúgott. Le akart feküdni velem. Azon az éjszakán hazautaztam Bernből. Amióta műveimet a fővárosi koncerttermekben játsszák, újságírók, riporte-, rek rohamozzák meg lakásunkat. A premier utáni napokban feleségemmel és Ákossal a kislakba költöztünk. A kíváncsiskodóknak Arnold nyit ajtót. Azalatt a feleségemmel szeretkezem vagy alszom, hogy megszabaduljak az őrjítő, tes- tet-lelket bekebelező, kusza, teljesen haszontalan gondolataimtól. Szilva József: Képzelt riport...
