Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - FÓRUM - Kultúra, átalakítás és demokratizálás
Tagozat vezetőségét fogadva — megértő jóindulattal támogatta állásfoglalásunkat, s ez az adott esetben erkölcsi kiállást is jelentett. Bár a politikai szervek — melyek javaslataink címzettjei voltak — érdemben nem nyilvánítottak véleményt, meggyőződésünk, hogy józanul, higgadt mértéktartással vázoltuk fel azokat a kérdéseket, melyek nemzeti kisebbségi társadalmunk érdekei szempontjából intézésre, megoldásra várnak. Az elmúlt hónapokban különböző sajtómegnyilvánulásokban, tanácskozásokon gyakran került szóba a Magyar Tagozat állásfoglalása. Ismétlődő kérdésként fogalmazódott meg, hogy a nyilvánosság számára tegyük lehetővé a dokumentum megismerését. A tagozat vezetősége október végi ülésén úgy döntött, az említett állásfoglalást az Irodalmi Szemlében az érdeklődők számára hozzáférhetővé teszi. Lehet, hogy állásfoglalásunk, javaslataink egyes kitételei ma már másként fogalmazódnának meg, a magunk részéről azonban nem a „divatos” vagy változó politikai frazeológiának akartunk hódolni, hanem a valóság tényeit kívántuk felsorakoztatni. Más szóval': szavunkat, hangunkat akartuk hallatni a párbeszédben, mely sokszor egyoldalú és halk, de leginkább monológokká erősödve jelenik meg közéletünkben, megyőződésünk azonban, hogy a párbeszéd igénye jelen van ma is a társadalmunkban. E párbeszéd nélkül — úgy véljük — sem a több demokrácia igénye, sem az előrehaladás értékei nem valósulhatnak meg. Meggyőződéssel valljuk, hogy a korszak nagy emberi problémáinak megértése és megértetése igazi hitvallása írónak és irodalomnak egyaránt. És ez elől a nemes feladat, népszolgálat elől mi sem térhetünk ki. Fonod Zoltán Kultúra, átalakítás és demokratizálás A Szlovákiai Írók Szövetsége Magyar Tagozatának javaslatai a társadalmi-politikai átalakítás, a demokratizálódás, valamint a nemzeti politika, kultúra és oktatásügy időszerű, kérdéseinek a megoldására A Szlovákiai Írók Szövetsége Magyar Tagozata 1989. február 9-én megtartott évi értékelő közgyűlésén megtárgyalta a nemzetiségi irodalom időszerű kérdéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy az irodalmi élet kérdései nem választhatók el a társadalmi-politikai folyamatok kérdéseitől, sem pedig azoknak a nemzetiség- politikai, kulturális és oktatásügyi kérdéseknek a komplexumától, amelyek döntő mértékben határozzák meg a nemzetiségi irodalom belső (szervezeti) életét, az olvasói közvéleményt, valamint a nemzetiségi írói és olvasói utánpótlás jövőbeli, számunkra létfontosságú kérdéseinek az alakulását. A Szlovákiai írók Szövetségének Magyar Tagozata ezért — szem előtt tartva
