Irodalmi Szemle, 1990
1990/5 - Marek Toman: x x x (A Bastille lerombolásának 200. évfordulójára; vers)
Marek Toman És azt mondta nekem Folytasd Folytasd az utat Folytasd az utad oda ahol a fejed szétloccsantod egy általad szentnek tartott falon A lovas szobor körül volt véve alakokkal Szétvetett lábbal álltak Kezükben a hatalom fehér jelvényei Amelyek most egyben az övéik is voltak És őrködtek Hogy a ló és a lovas ne mozduljon Hogy a ló ne nyerítsen s ne szólaljon meg a fejedelem Hogy ne lehessen látni Hogy ne lehessen hallani De hát miféle ló Hiszen fém csupán mely képtelen életet lüktetően megérezni a szárnyait mely képtelen mindünket egyesítő madárhangokat csiholni valamiféle hírt röpíteni a földről vizek fölé emelkedőt És mi megyünk a téren a fejedelem nélkül Fölfele majd újra lefele A szívünk keserűséggel tele Vagy sivár és üres
/
