Irodalmi Szemle, 1990
1990/4 - Morvay Péter: Nemzetek és nemzeti kisebbségek (Beszélgetés Székely András Bertalannal)
Nemzetek és nemzeti kisebbségek valamennyi kisebbségnek egy garantált parlamenti helyet biztosítana. Ezt a felfogást most már a kormány is magáévá tette, és az országgyűlés is most szentesíti, hogy egyetért ezzel. A nemzetiségi törvény megalkotása szintén évek óta a levegőben lóg, de a felgyorsult magyar belpolitikai mozgások következtében nem sikerült még az igazságügyi minisztériumnak letenni az asztalra a törvénytervezetet. A kollégium szakértők bevonásával egy, az európai normáknak teljesen megfelelő, sőt bizonyos tekintetben azok előtt járó rendezést javasolt és dolgozott ki. Rövidesen társadalmi vitára kerül. A Kisebbégi Kódexet majd a szabad választás utáni parlament hagyhatja jóvá, természetesen végrehajtási utasításokkal együtt. Beszéltünk a határon túli magyar kisebbségek televízió-, rádió- és könyvellátásának a javításáról, az oktatásügy feladatairól, az anyanemzettel való kapcsolata javításának a teendőiről. Felvetettük egy közép-európai kitekintésű nemzeti és nemzeti kisebbségi kutatóintézet tervét. Két alapítványra tettünk javaslatot mindkét típusú kisebbség fontos seinek, igényeinek támogatására, valamint komoly lépéseket tettünk az 1990. évi európai kisebbségi szakértői konferencia összehívására. Hogy ez sok-e vagy kevés, nem tudom. Az biztos, hogy évtizedek alatt nem történt ennyi lépés az ügyek rendezésére.- Kértek, mutasd be röviden a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket. Mekkora a lélekszámúk, milyen a nemzettudatuk foka - mindent, amit fontosnak tartasz erről elmondani? • A legkülönbözőbb, a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott adatok keringenek közszájon a magyarországi kisebbségek számát illetően. Elmondanám, hogy az utolsó, 1980. évi népszámlálás milyen számokat mutatott ki. Eszerint Magyarországon gyakorlatilag 1 %-nál kisebb arányú a nemzetiségi anyanyelvű lakos, azaz összesen 84 ezer. Közülük 31 ezer a német, 27 ezer a horváth, szerb és szlovén, 16 ezer a szlovák és 10 ezer a román.- Ezek azok, akik ilyen nemzetiségűeknek vallották magukat? Ez az anyanyelv szerinti bevallás. Akik ezen túl még a nemzetiségüket is vállalták, azok száma még néhány ezerrel kevesebb. Ugyanakkor mind az 1980. évi, mind pedig a most folyó, 1990. évi népszámláláskor a beszélt nyelvre is kérdeztek, illetve kérdeznek majd. A beszélt nyelv alapján a 84 ezres összlétszám 158 ezerre egészült ki. A tanácsi minősítések és a különböző nemzeti kisebbségi szövetségi, illetve kutatói becslések szerint ennek a 158 ezernek a 2,5-3-szorosa a nemzetiségi kultúrák iránt érdeklődő személyek száma. Ezek jelentős része csupán a származástudatú, tehát valamiféle érzelmi kötődést jélent, de a természetes asszimiláció valóban eléggé előrehaladott - nyilvánvalóan az eltérő szociológiai jelleg, a kialakulás és feltehetően a múlt évszázadok objektív folyamatai eredményeként. Tehát az említett népszámlálási bevallásokkal szemben érdemes talán nemzetiségenként a becsült adatokat is elmondanom. A hagyományos nemzeti kisebbségek közül a legnagyobb létszámú a németség; 200-220 ezres, igen-igen felülbecsült létszámmal. Az őket követő szlovákság maximum 100 ezer körüli. 90-100 ezer a három délszláv kisebbség létszáma. Ennek 90 %-át teszi ki a horvátság, 5-5 %-át a szerbség és a szlovénség. Nagyságrendben az utolsó a románság, mintegy 25 ezer lélekkel. Ezek a hagyományos kisebbségek; az elmúlt 1-2 évben a cigányság részéről is felmerült a nemzetiséggé nyilvánítás igénye. Ez azonban nemcsak elhatározás kérdése, ugyanis azokkal a jellemzőkkel nem nagyon rendelkeznek, melyek ezt indokolttá tennék. Etnikai kisebbségként viszont természetes, hogy el kell őket ismerni, és azokat a nyelvi, kulturális jogokat, melyeket igényelnek, megadni nekik. Ebben az irányban már történtek is lépések. Nos, az ő becsült létszámuk 4-5-600 ezer körül lehet, de itt megint csak bizonytalanság van, hiszen ennek a tömegnek csupán körülbelül egyötöde beszél valamilyen cigány nyelvjárást. A maradék négyötöd legfeljebb életmódbeli és egyéb jegyek alapján sorolható a cigánysághoz. És hát
