Irodalmi Szemle, 1990
1990/3 - FÓRUM - Gyönyör József: Magyarok képviselete az államhatalmi szervekben
Működési területük: a kerületek, a járások és a községek. A törvény szerint a nemzeti bizottságokat mint a dolgozó nép képviseleti tes- tületeit a nép által választott és a népnek felelős képviselők alkotják, akiket az állampolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választanak.21 Általuk a nép egyre nagyobb mértékben vesz részt az államépítésben. Képviselőiket a választók bármikor visszahívják ugyanúgy, mint a legfelsőbb államhatalmi szervekét. Működési területükön szervezik a gazdasági, a kulturális, az egészségügyi és a szociális célkitűzések tervszerű kialakítását és megvalósítását. Mint önkormányzat jellegű állami szervek egyebek közt összehangolják tevékenységükben a társadalom szükségleteinek kielégítését a működési területük szükségleteivel és érdekeivel, elsősorban a város- és községfejlesztéssel, s összhangba hozzák az össztársadalmi, a helyi, a csoportos és a személyi érdekeket. A feladataik közé tartozik még az is, hogy védjék mind az álampolgárok, mind a szervezetek jogait és jogos érdekeit, s gondoskodjanak arról, hogy az állampolgárok megismerjék és megtartsák a törvényeket és egyéb jogszabályokat, továbbá hogy tiszteletben tartsák polgártársaik jogait. A törvény szerint közreműködnek a gazdasági és a társadalmi rend védelmében és az állam védelmének megszilárdításában.22 Alapvető feladataik közé tartozik még az is, hogy gondoskodjanak az állampolgárok szükségleteinek a kielégítéséről, mindenekelőtt a városok és a községek fejlesztéséről, az egészséges életkörnyezet megteremtéséről, a lakáskultúra színvonalának emeléséről, a különböző szolgáltató tevékenység kiszélesítéséről, az ifjúság neveléséről, a testnevelés feltételeinek megteremtéséről, a természeti, a gazdasági és a társadalmi adottságok optimális kihasználásáról, valamint a közrend biztosításáról és az álampolgárok érdekeinek védelméről. Sajnos, mindeddig nem sikerült elérni azt, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvényt a törvényhozó kiegészítse néhány rendelkezéssel, amely a nemzetiségek jogait és azok érvényre juttatását érintené.20 A törvény továbbá úgy rendelkezik, hogy a nemzeti bizottságok a Nemzeti Frontba tömörült szervezetekre támaszkodva, egyéb társadalmi szervezetekkel hatékonyan közreműködve és az állampolgárok cselekvő részvételével és közreműködésével, valamint azok állandó ellenőrzése mellett lássák el feladataikat. Kötelességeik közé sorolja a következőket: megteremteni annak a feltételeit, hogy a lakosság közvetlenül és állandóan részt vehessen a feladatok meghatározásában, megoldásában és végrehajtásában. Ezért fokozott mértékben kell bevonniuk az állampolgárokat a közügyek intézésébe, az állam igazgatásába, s figyelemmel kísérniük azok érdekeit, szükségleteit és nézeteit, fontosabb ügyekben kikérni a véleményüket, továbbá foglalkozniuk kell észrevételeikkel és javaslataikkal, tájékoztatniuk őket munkájuk eredményeiről és beszámolniuk nekik a tevékenységükről. Működési területükön ellátják az államigazgatás feladatait. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindkét tagállamában a nemzeti bizottságok három szintű rendszere létezik. Ehhez igazodnak az államigazgatás területi egységei. A községekben és a városokban helyi és városi nemzeti bizottságok, a járásokban járási nemzeti bizottságok és a kerületekben pedig kerületi nemzeti bizottságok működnek. A törvény olyan jogállást biztosít a prágai fővárosi nemzeti bizottság számára, mint amilyen a kerületi nemzeti bizottságoké. Szlovákia fővárosa, Pozsony, ugyancsak önálló területi egységet képez. Nemzeti bizottságát szintén a kormány irányítja, s jogállása a prágaihoz hasonló.24 A nemzeti bizottságok további típusait képezik a két főváros (Prága, Pozsony) körzeteinek nemzeti bizottságai, valamint a négy nagyváros (Brünn, Kassa, Ostrava, Pilzen) körzeti nemzeti bizottságai és egyéb városi nemzeti bizottságok.25 A Szlovák Szocialista Köztársaságban az 1986. évi általános választások után
