Irodalmi Szemle, 1990

1990/2 - BESZÉLŐ MÚLT - Csáky Károly: Mikszáth-művek néprajzi elemei s azok utóélete

kísértett. Az egyik kísértettörténet szerint az is megesett Szklabonyán, hogy egy fiatal legényt három évig minden éjjel kísértett egy öregasszony. A legény addig nem tudott aludni, míg be nem rukkolt, és katona nem lett. Az asszony szelleme „oda mán nem ment utánna". A kísértés oka pedig az volt, hogy a fiatal legény annak idején gúnyt űzött a beteg öregasszonyból. A kísértet tehát azt is meggyötörte, aki az elhunyttal életében rosszul bánt. Rárósmulyad határában

— amint zsélyi adatközlőmtől hallottam — egy cseh katona lelke kísértett. Öt 1919-ben lőtték agyon a rárósi hídnál, s még 1920-ban is „megjelent" éjszakánként, mert „sokáig nem telt le az ideje”. Szklabonya és Peszerény között, a Mad- zag-hídnál [amit Mikszáth is jól ismert) szintén több kísértés történt. Az egyik esetet a történet átélőjétől hallotta adatközlőm. Eszerint Márkus Lajos, aki Mik- száthnak unokatestvére volt (lévén édesanyja Veres-lány), az említett hídnál egy fehér kutya által kísértetett. Háromszor kísértette öt meg valaki a kutya képében, s csak úgy menekült tőle, hogy ..a botval eggy keresztet csinát".

Idézhetnénk a kísértetmondák és hiedelemtörténetek hosszú sorát a távolabbi palóc falvakból is. A „víziember” Kőváron például az Ipoly mély vizébe akarta becsalogatni a Balassagyarmatra igyekvő szolgát. A nagycsalomijai pusztánál, az Ipoly mellett lagzis nép fulladt bele egyszer a pocsolyába. A halottak lelke bárány képében kísértett arrafelé hosszú időn át. Ipolykeszi adatközlőm édesapját csak véletlen „mentette” meg, hogy a kísértet által bajba nem keveredett. De kísértettek a rossz lelkek másokat is. A csalomijai Kőhídnál „piros csizmás menyecske” csalogatta a mély vízbe az utasokat. A falu fölötti öregtemplomnál, ahol régen temető volt, szintén kísértet ijesztgetett. Az Ipolybalog előtti Gaiamija- hídnál kacsa képében kísértett valaki. Az ipolyfödémesi pusztatemplomnál is sokszor bajba keveredtek a babonás emberek. A hiedelem szerint kísértetek tanyája lehetett az is valamikor.

Volt hát közel másfélszáz éve is mit hallgatnia Mikszáthnak Palócföldön. S a mesék, a történetek, a babonás dolgok nyoma legszebb írásaiban is szépen megmaradt.

JKGYZK1 Kk

1 1urczel Lajos: Mikszáth Kálmán. In: dsanda Sándor és kol.: Magyar irodalmi hagyományok Szlovákiái lexikona. Bratislava 1981. 81.

2 Tőzsér Árpád: (íencz:s. Hratislava 1979. 93

3 Király István: Mikszáth Kálmán. In: Di i>zcgi András és kol.: A magyar irodalom történeti: 1849 — 19Ur>. Up. 1968. 2. kiad. 314.

4 Bisztray (íyula: Mikszáth néprajza. In: Nógrád megyei Múzeumi Közlemény 1972 18. 25. (Tovább.akban: MkthNpr.)

5 Uo.: 2~.— F>8.

6 Mikszáth Kálmán Miivei 8. kötet. Prakovszky, a siket kovács. A kis prímás. (Továbbiakban: PrakSK., KisP.)

Mikszáth Kálmán müvei 9. kötet87181z9

biakban: I’rakSK., KisP.) Mikszáth Kálmán Miivei 9. kötet. Tót atytafiak. A jó palócok. (Továbbiakban: TA.. jP.J. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. Franklin Társulat Bp. é. n.

7 Uö.: dalaiul,Iné asszonyom. In: |P. 173.

8 Uö: Lapaj, a híres dudás. In: TA. 98.

9 Uö: jasztrabék pusztulása. Ili: TA. 117.

10 Vámos Józselné Molnár Ma.-git (1912) adatközlése. Kbeck 1987, (Továbbiakban: Vj.MN 1987.)

11 ,,Mne sa vidí, ze to nebola dobrá novina. Lebo to uz. co ja viem, ako sa to vravelo, ze sa rozídu ten frajer s frajerkou" Štefan Cérnák (1910) adatközlése. Szklabonya 1987. (Továbbiakban: SC 19P7)

12 Bisztray: MkthNpr.

13 Csáky Károly: Haliottátek-e már hírét? Bratislava 1987. 141. (Továbbiakban: HallMH.)

14 Manga János: Palócföld. Bp. 1979. 233.