Irodalmi Szemle, 1990

1990/10 - Farnbauer Gábor: Fantazmák 1. (gondolatok regénye)

Fantazmák 1.

27.5 Megpróbáltam nem beleszólni a szavak mondandójába.

28. Éppen azért kell elkezdenem írni, hogy rájöhessek, miért kell elkezdenem!?

29. Ez lett a Függelékem.

29.1 APPENDIX: agy-függelékem.

29.2 (Szómadarak levegőege.)

29.3 Appendix: az az olvashatatlan szöveg, amelyet nem írtam, hanem éltem. Amelyet nem az életemről írtam, hanem az életem volt. Amikor már nem "valamit akartam mondani", hanem átengedtem magam a rendelkezésemre álló szavaknak, hogy a maguk törvényei szerint mozogjanak.

30. És most azt szeretném elmesélni, milyen kalandokon estem át, miközben éveken keresztül semmi nem történt velem, csak ültem a számítógépnél, és engedtem "íródni" a szavaimat, az Appendixemet, vagyis az életemet.

Azt hiszem, hogy ez egy olyan történet, amelynek ugyan van cselekménye, csak nagyon rövidke, talán a lehető legrövidebb cselekmény ez:

301 a mozdulat.

30.2 Miért ne lehetne ilyen? Különféle cselekmények vannak, amelyek általában bizonyos időtartam alatt peregnek le. Tehát lehetnek hosszabbak, rövideb- bek. És ha lehetnek rövidebbek, akkor lehetnek még rövidebbek is, sőt, egészen szélsőségesen rövidek is.

31. Uroboros-mondat: A szövegben elhelyezett képen látható számítógép monitorján az a szöveg kezdődik, amelyben megtalálható ez a kép.

32. Ha nem tudod, mit tegyél, akkor írnod kell!

3ii Ha mindent szabad, akkor csak írni lehet.

33. Az íráshoz fantázia kell és kontroll.

33.1 Burjánzó fantázia és görcsös kontroll.

33.2 Kiteregetni a minden szavakat, és válogatni.

34. Mi ez az egyhegyű visszafogottság?

34.1 Mi ez a könyörtelen lágyékunkba-könyöklés.

34.2 Mi ez a vizslató lelemény?