Irodalmi Szemle, 1990
1990/10 - Szépfalusi István: Család és anyanyelv (szociográfia)
Szépfalusi István A jelenlévő ausztriai, jugoszláviai és romániai magyar szülők említést tettek a magyar nyelvű rádióállomások nyelvápoló, nyelvművelő jelentőségéről. A jelenlévők egyaránt nagyfokú nyelvromlást észleltek a magyarországi magyarok nyelvében, s főleg azt tartották aggasztónak, hogy ezt az egyetemet végzettek is „művelik“, sőt irodalmi szintre emelik.- Különbség van abban, hogy én a brett mellett káromkodok. vagy azt egy középiskolai tanár teszi az osztályban. A jelenlévő magyarországi magyarok figyelmeztettek arra, hogy nemcsak morális kérdésekről van szó. Idézték Lőrincze Lajos „Édes anyanyelvűnk“ című, az osztrák „Achtung Sprachpolizei"-hez hasonló rádióadásait, két könyvét és a Nyelvőr című folyóiratot. Szóba hozták a Repülj páva mozgalom megindulását, és annak figyelemmel kísérését kérték.- De aki bírál, az maga beszélje tisztán anyanyelvét. Ejtse helyesen a szavakat keleten, ne keverje kényelemből, önfegyelem hiányában nyugaton. A legnagyobb felelősség természetesen a rádióé és a Magyar Televízióé. Azok hatása a legnagyobb. A Bécsben 1972. március 15-én tartott megbeszélésen feltűnt, hogy három magyarul megtanult bécsi születésű osztrák asszony szorgalmazta leginkább a magyar nyelvtanítást. Az értekezlet Illyés Gyula Gondolatok a magyar nyelv megőrzéséről című írásának ismertetésével fejeződött be. „Nem is olyan régen az a babona pusztított az idegenbe került szülők világában. hogy gyermekeiket minél hamarabb az új környezet nyelvére fogják. Mert úgy hamarabb elsajátítják azok az új nyelvet; időt nyernek a tökéletes beilleszkedés dolgában. Fejüket nem terheli a múlt, agyuk tisztábban, könnyebbülteb- ben működik. Megannyi tévedés! - A gyermeki lélek tudományos vizsgálói merőben más megállapításokat tettek legújabban, de részben régebben is. A kétnyelvűség nemcsak hogy nem akadályozza a gyermeki elme fejlődését, hanem éppenséggel serkenti; frissíti és erősíti. Anyanyelvűnk szavai márvány- vésetként rögződnek agyunkban. Az az ötletes szerkezet, mely anyánk öle után már első pihenőhelyünkként szolgált, számunkra hitelesen, tovább nem magyarázható sorrend alapjaként mindvégig az ágy lesz. Ha megtanuljuk más nyelven is a nevét, attól az eredeti ágy képe és élménye nem homályosul el, hanem élesül. tárgyszerűbbé válik, s így - mondhatni - jobban használhatóvá is az elmében. Azt különösebb tudományos vizsgálat nélkül is tudta a világ - főleg a módosabbak -, hogy a két nyelven beszélő gyermek hamarabb lesz önálló és öntudatos. Jó föllépése, érvényesülése a társaságban - majd a társadalomban - hamarabb következik be." A beszélgetésről hírt adtunk. Ezt követően kopogtattam be a következő véleményt képviselő családhoz.- Nem értem magukat. A Magyar Lelkigondozó Szolgálat létezését erőltetett- nck tartom. Semmiképpen sem tekinthető véletlennek, hogy éppen magát választották lelkésznek, annak idején. Magát, aki nem magyar. Köztudott dolog.
