Irodalmi Szemle, 1990

1990/10 - Szépfalusi István: Család és anyanyelv (szociográfia)

Család és anyanyelv- Azt hiszi maga, hogy jó osztrák lehet az, aki megtanítja a belföldi élettársát az idegen nyelvre? Én nem hiszem. Magam viszont az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve, keltem vitára nem­egyszer, osztrák származásomra hivatkozva. Kerényi Károllyal szólva, belföldi olyan-amilyenségem aduit kijátszva.- Ne beszéljen férjemmel magyarul, kérlelt az osztrák feleség, nehezére esik neki ez a furcsa nyelv. Könnyebben beszél ő már németül. Elszégyelltem magam a hivatalában, amikor felkerestem és hallottam, hogyan beszél németül. Összevissza, kerékbe törve.- Házasságkötésem után kitértem az evangélikus egyházból, és férjem katoli­kus vallását vettem fel. Azóta nincsen kapcsolatom a magyarokkal. Magyarul csak nagy ritkán beszélek. Sajátos módon kötődő egyház, nyelv és házasság, kitérés, betérés, nyelvvál­toztatás. Ha református lett volna, jobban értettem volna. Németül folytatott beszélgetésünk során azonban hamarosan kiderült: kemenesaljai. Ott valóban élnek magyar evangélikusok. A hétfalusi csángók kivételével majdnem csak ott. Légrádon hallottam nemrég, amikor a falu szélén, séta közben megszólítot­tam egy kisiskolást: beszélsz-e magyarul? Hát evangélikus vagyok, válaszolta. Nyilván ismert a templomból. Mondatában csak a „hát“-ot sajnáltam. Légrádon ugyanis nem „háť'-oznak a magyarok. A magyar televízió hatásával álltam szemben Jugoszláviában.- Mi megalkudtunk a feleségemmel. Én megtanítottam feleségemet magya­rul. kérésére pedig, mintegy ellenszolgáltatásul, felvettem feleségem evangéli­kus vallását. Azelőtt katolikus voltam, de beláttam, hogy ebben a színtiszta pro­testáns faluban jobb, ha a vallásban nem különcködöm. De a magyart nem hagytam. Folytatódott a beszélgetés. Amikor a gyermekei nyelvtudására terelődött a szó. férfiúi öntudattal azt mondta:- A gyermeknevelés az asszony dolga. Ez asszonymunka. Vagyis? Német. Felesége nyerte az alkut. Ő lett a győztes. Tartózkodva fogadtak a következő otthonban. Csak amikor észrevették, hogy tudok németül, oldódtak fel. Pedig a háziasszony magyarul csak somogyiasan tud. Hivatásának tartja, hogy jó háziasszony, gondos feleség és gyermekeinek jó osztrák anyja legyen. Ragyog a konyhája, mindig tiszták a gyerekek. Reformá- ció-korabeli családi cseléd, asszonyállat, vasárnapi istentiszteleti munkáját, kö­telességét végzi naponta, óránként, percenként. Ebben találta meg élethivatá­sát. Takarít, süt-főz. varr, indulásra előkészíti a családot, hazatérésre, fogadá­sukra tisztítja az otthont.- Minek ehhez magyar nyelv. Ennyire távol hazulról?- Az itt élő magyarok nálunk mind elsvábosodnak. A hatvanas évek végéig még volt magyar bál a városban, egyszer 140-en is voltunk. Azóta már csak a protestánsok tartanak össze. Ők tartják nálunk a magyarságot. Kissé hízelgőeknek tűntek a szavak, eltúlozva a valóságot. Az összetartó ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom