Irodalmi Szemle, 1990
1990/9 - Irodalmi díjak 1989 : Karol Wlachovský: Madách Imre-díjak, Fazekas József: A Madách Könyvkiadó Nívódíja, Varga Erzsébet: Forbáth Imre Nívódíj
Irodalmi díjak 1989 A Madách Könyvkiadó Nívódíjai A Madách Könyv- és Lapkiadó 20 éves történetében először kiadónk nívódíjjal jutalmazza az elmúlt évben általa megjelentetett és a bírálóbizottság által legjobbnak ítélt eredeti alkotást és műfordítást. A csehszlovákiai magyar irodalomnak és kultúrának eddig nemigen adatott meg, hogy kiemelkedő irodalmi és tudományos műveit és azok alkotóit erkölcsi és szakmai elismerésben részesítse. Eddig jószerivel csupán a Szlovák Irodalmi Alap által odaítélt Madách Imre-díj, valamint a Csemadok Központi Bizottsága által kiosztott Fábry Zoltán Irodalmi Díj jelentette az elismerés lehetőségét. Az előbbi, a Madách Imre-díj azonban, amint azt mindnyájan jól tudjuk, elvitathatatlan jelentősége és fontossága ellenére, néhány esetben a politika eszközévé degradálódott; a Fábry-díj pedig, 2-3 éves múlttal a háta mögött, még csak most kezdi elfoglalni méltó helyét irodalmi közgondolkodásunkban. E két díjhoz társul most harmadiknak a Madách Könyvkiadó Nívódíja, melyet minden évben az eredeti irodalom és a fordításirodalom kategóriájában ítél oda. A nívódíjjal kapcsolatban a kiadó alapállása egyértelmű: olyan művet kell a díjjal jutalmazni, amelyik az elmúlt évben művészi és szakmai-tudományos színvonalával és értékével kimagaslik a kiadó terméséből. Ez vezérelte a kiadót, amikor úgy döntött, hogy az eredeti csehszlovákiai magyar alkotás kiadói nívódíját Gyönyör Józsefnek ítéli oda az Államalkotó nemzetiségek c. könyvéért, a műfordításért járó nívódíjat pedig Mayer Juditnak Jan Truneček: Blažená alma mater uprostred týdne (A jó öreg alma mater) c. könyvének fordításáért. Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket - vagy ahogyan régebben mondtuk: a nemzetiségi kérdést - hosszú évtizedeken keresztül nagy hallgatás, titokzatosság övezte. Nem létezőnek deklarálták, holott nagyon is éreztük, hogy a hallgatás nem oldja meg a problémákat, csupán elnapolja a velük való őszinte szembenézést. A csehszlovákiai magyarság közelmúltjáról, gondjairól, helyzetéről - jórészt külföldön - már sokan írtak és szóltak: ám olyan szakszerűen, a tények és adatok egzakt felsorakoztatásával, erőltetett prekoncepciók nélkül, s ezáltal félre- magyarázhatatlan módon és félreérthetetlen pontossággal még senki sem szólt, mint azt Gyönyör József tette az Államalkotó nemzetiségek c. könyvében. Gyönyör József könyve nem csupán egy sokéves kutatómunka eredménye, hanem a nemzetiségi-kisebbségi lét bonyolult kérdéskomplexumának vizsgálatával leszűrt olyan szintézis, amelynek módszerei, eljárásai a maguk összefoglaló és egzakt jellegénél fogva sikerrel alkalmazhatók a kisebbségi élet demográfiai, jogi és szociológiai vizsgálata során bárhol a világon. Olyan úttörő vállalkozás, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség állampolgári és nemzetiségi jogait a maguk összetettségében, ám ugyanakkor részleteiben tárgyalja. Meggyőzi esünk, hogy az Államalkotó nemzetiségek nem csupán Gyönyör József mun >ságában jelent kimagasló teljesítményt, hanem egyben a csehszlovákiai n var tudományos élet nagykorúságát is méltóképpen dokumentálj a.