Irodalmi Szemle, 1990
1990/1 - HOLNAP - Motesiczky Gábor: Napok kergetnek; Partot értem sötét vizen (versek)
Partot értem sötét vizen van egy sanda gyanúm kimerültek a tartalékok egész éjjel pörögtem isten rá a tanúm az éjszaka forró volt mint Afrika a füstfelhő majdnem az égbe emelte a vasbetonba gyökerezett csehót hol egészségemre ivott minden katona ezüst láncon lógott a hold keményen csörömpölt a tetőn egy részeg szélkakas az életnek belőlem torkig elege volt mert az életet feltehetően soha nem fogom megtanulni csak túlélni ösztönösen lelapított füllel mezítelen a szerelmet száműztem Szibériába nagy volt a párjanincs parttalan gyűlölet nem öltözhet magamfajta libériába a fenékből álmodtam lelket ki elment újra feltámadott a halálnak megmutattam arcom mostohámmá fogadtam a tengert a reggel kiütötte bódulatban hiszem nekem nem hiába süt a nap magyarázhatom ml lett velem hajóm partot ért sötét vizen
