Irodalmi Szemle, 1989

1989/6 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (III. befejező rész)

142 Tusar miniszterelnök egyik képviselőházi felszólalásában a német politikai pártok eszközeit olyanoknak minősítette, amelyekkel ,,ennek az államnak egyenesen a gyökerét” bolygatnák meg. — Vö.: Laco, Karol: i. m., 432. 1.

143 A német Parlamenti Szövetség kijelentése a csehszlovák választott parlament tevékenységének kezdetén, továbbá a német képviselők és szenátorok emlékirata (1920), amelyet a Népszövetséghez intéztek. Szövegét a „Denkschrift dér Ab- geordneten und Senatoren des deutschen parlamentarischen Verbandes dér tschl. Nationalversammlung an der Völkerbund” tartalmazza (Praha 1920). További kiadványok, amelyek összefüggenek az ügygyei: Friedrich Adler: Die Grundgedanken der tschechoslowakischen Verfassung- surkunde in dér Entwicklungsgeschichte des Verfassungsrechtes. Berlin—Breslau

1927, 34. 1.; L. Adamovich: Grundriss des tschechoslowakischen Staatsrechtes. Wien

1929, 82. 1.

144 A Saint-Germain-en-Laye-i kisebbségi szerződés 8. cikkelye első mondatának eredeti francia nyelvű szövege: „Les ressort'ssants tchéco-slovaques, appartenant á des minoritás ethniques, de religion ou de lan- gue, jouiront du mérne traitement et des mémes garanties en droit et en fait que les autres ressortissants tchéco-slovaques.”

— Sbírka ..., 1921. évf., 134. rész, 2307.1.

145 A kisebbségi szerződés 1. cikkelyének francia nyelvű szövege: „La Tchéco-Slova- quie s’engage á ce que les stipulations contenues dans les articles 2 á 8 du pré- sent Chapitre soient reconnues comme lois fondamentales, ä ce qu'aucune lol, aucun réglement ni aucune action officiel- Ie ne soient en contradiction ou en opposition avec ces stipulations et ä ce qu’au- cune lói, aucun röglement ni aucune action offlcielle ne prévalent contre elles.”

— Sbírka . . ., 1921. évf., 134. rész, 2304— —2305. 1.

146 Beneš, Edvard: Mníchovské dny. PamSti. Praha 1968, 405. (Možnost koncesí národ- nostních), 412. 1. (a kompromisszum lehetősége).

147 „Národnostní statut ve svém znéní pfi- nášel reformu jazykového práva. Züstala zásada, že státním jazykem je jazyk československý, nové se zavádčla rovnost jazykfi pfed úfady, a to tak, že dosavadní hranice dvaceti procent jednoznačného obyvatelstva padla.” (...) „Vedie státní- ho jazyka méla býti pfiznáva nemčinS, matfarštiné a polštiné povaha úŕedního jazyka pro správni oblasti, kde tyto jazyky mčly vétšinu.” — Beneš, Edvard: 1. m., 120. 1.

148 A kisebbségi szerződés 7. cikkelye 1. bekezdésének átvétele, amely francia nyelven így hangzik: „Tous les ressortissants

tchéco-slovaques seront égaux devant la lói et jouiront des mémes droits civils et politiques sans distinction de race, de langage ou de religion.” — Sbírka ..., 1921. évf., 134. rész, 2306. 1.

149 A nyelvhasználat alapelveit az alkotmánylevél 129. §-a alapján elfogadott 1920. évi 122. sz. törvény szabályozza. Végrehajtását szolgálta az 1924. évi 27. sz. kormány- rendelet, majd az 1926. évi 17. sz. és az

1928. évi 229. sz. kormányrendelet.

150 A 130. §-ra ugyanaz vonatkozik, mint a 120. §-ra. Tehát hogy az államnak nem szabad kiadnia a kezéből az iskolaügyet. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1924. július 18-ai 13 381/23 (Bohusl., adm. 3759) sz. döntvénye értelmében az államnek van fenntartva a felügyelet nemcsak mindennemű tanítás, hanem tömeges nevelés felett is, ha az egyúttal nem tanítás.

151 A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1928. január 31-ei 1651 (Bohusl., adm. 7059) sz. elvi jelentőségű határozata szerint a nemzetiségi iskolák léte nem jelenti azt, hogy ezekbe nem járhatnak más anyanyelvű és nemzetiségű, elsősorban csehszlovák anyanyelvű és nemzetiségű gyermekek. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1929. április 18-ai 7549 (Bohusl., adm. 7887) sz. határozata szerint az alkotmánylevél 130. §-a és 131. §-a nem jelenthet akadályt, hogy Csehországban német nemzetiségű gyermekek „cseh kisebbségi iskolába” járhassanak.

A 131. szakasszal függenek össze a következő jogszabályok is: az 1869. évi 62. sz. és az 1883. évi 53. sz. törvény (a községi iskolákról), az 1906. évi 4. sz. morva tartományi törvény 20. §-a, továbbá az 1919. évi 189. sz. és az 1920. évi 295. sz. törvény (a nemzeti iskolákról és az oktatási . és nevelési magánintézetekről), az 1922. évi 226. sz. törvény, amely kiegészíti és módosítja a községi és polgári iskolákról szóló törvényt, valamint az 1923. évi 137. sz. törvény, amely szabályozza az államnyelv, valamint a kisebbségi nyelvek tanítását a középiskolákban és a tanítóképző intézetekben.

152 A „pŕiméŕený podíl” az alkotmánylevél 132. §-ának utolsó sorában található. — Végrehajtási törvényként a községi közkönyvtárakról szóló 1919. évi 430. sz. törvényt lehet tekinteni a kultúra területén. Ennek 2. §-a szerint mindazokban a községekben, amelyekben a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint legalább 400 nemzetiségi személy él, illetve nemzetiségi iskola működik, külön könyvtárat kell létesíteni vagy külön osztályt az általános könyvtár keretén belül. Viszont abban az esetben, ha a nemzetiségiek száma nem felel meg a támasztott követelményeknek, de eléri a község lakosságának 10 százalékát, akkor több község számára kell egy