Irodalmi Szemle, 1989
1989/7 - Cselényi László: Aleatóriu, avagy a megíratian költemény tartomány (5. rész)
2. A mű megőrzése azt jelenti: benne állunk a létezőnek a műben megtörténő nyitottságában. De a megőrzés benne állása: tudás. A tudás azonban mégsem valaminek a puszta ismerete és elképzelése. Aki valójában ismeri a létezőt, az tudja, hogy mit akar a létező közepette. 3. Dürer azt mondotta: Mert bizony a művészet igazából a természetbe van illesztve; aki képes belőle kiragadni, az már birtokolja is. (Heidegger) LXXXVIII — Véleményem szerint — mondja Albrecht János — Bartók érdeklődése a kö- zép-kelet-európai folklór iránt más gyökerekből táplálkozik, noha kétségtelen, hogy a román és a szlovák népdalok iránti érdeklődése visszavezethető gyermekkori kapcsolataira. A cseh vagy a szlovák műzene hatása viszont egyáltalán nem mutatható ki nála, s ugyanúgy nem észlelhető, legalábbis véleményem szerint, jelentős Bartók-hatás a későbbi csehszlovák zeneszerzők munkásságában sem. így Bartók szlovák kapcsolatai valójában csak a népdalkutatás és -földolgozás területére korlátozódnak. LXXXIX A Kockadobás nem a Nagy Mű, nem annak egyik kidolgozott részlete, és nem is a kudarcot bevalló külön alkotás. Más. Igitur a halála előtt rádöbbent, hogy az ősök megkívánta kockadobás helyett elég megcsóválni az öklébe szorított kockákat — írja Teliér Gyula. Nos, Mallarmé is rádöbbent, hogy az ősök megkívánta Nagy Mű — a saját költői sorsát és a Nagy Műhöz való viszonyát mint általános emberi sorsot megragadó Nagy Mű — helyett elég a mű jelzése. A Kockadobás Mallarmé-Igitur kockát markoló, megcsóvált ökle. A Kockadobás a kockadobás szimbóluma. XC Durrel mondanivalójának lényege a stílus. Éppen ezért a szintaxison és a ritka csillogású szavakon kell az olvasást kezdeni... Kultúránk inkább a képben él, mintsem a szóban, tekintsük akár a hirdetéseket, akár a képregényeket, akár a televíziót. Egy olyan író tehát, mint Durrel, aki shakespeare-i vagy joyce-i gyönyörűséget lel a beszéd puszta bőségében és érzéki változatosságában, talán modorosnak vagy finomkodónak tetszik. De ez a kifogás részben elsatnyult érzékenységünkből fakad. XCI Az első kérdéskör: a már említett identitás-tudat s az eltorzult történelemszemlélet, nevezetesen a csehszlovák állam megalapítójával, Masarykkal s különösképpen Stefánikkal kapcsolatban. Ezek „érdemeit” ugyanis a nagy októberi forradalomhoz való negatív álláspontjuk alapján mérlegelte az elmúlt évtizedek történetírása, s ez logikusan vezetett az eltorzított történelemtudathoz, elsikkasztván az államalapítók valódi érdemeit. V. Plevza szellemes megjegyzése szerint ez a történelemszemlélet oda vezetett, hogy az egyetlen tisztán maradt szlovák pozitív hős a rabló Jánošík maradt.
