Irodalmi Szemle, 1989
1989/6 - KRITIKA - Alabán Ferenc: Fábry Zoltán életműve — keretben (Fónod Zoltán: Megmozdult világban)
Alabán Ferenc Fábry Zoltán életműve — keretben (Fónod Zoltán: Megmozdult világban) A csehszlovákiai magyar tudományos és elméleti irodalomból a mai napig hiányoznak a teljességre törekvő összefoglalások, monográfiák, így azon sem lehet nagyon csodálkozni, hogy nemzetiségi irodalmunk története sem készült még el. Vannak számbavehető eredmények, korszakok feldolgozásáról is tudunk, melyek alappillérei irodalmunk (és egyben egész nemzetiségi kultúránk] közeli múltjáról kialakított képünknek, számos tanulmány, elemző és kritikai írás pedig arról tanúskodik, hogy bizonyos irányzathoz, csoportosuláshoz, nemzedékhez tartozó alkotók munkásságának körvonalazott vázlata is elkészült már, egyes irodalmi művek is részletes elemzésben részesültek, egész életművek monografikus igénnyel való feldolgozásai azonban mindeddig hiánycikknek számítanak. A Megmozdult világban című monográfia, melyben Fónod Zoltán nemzetiségi irodalmunk klasszikusának, legnagyobb hatású egyéniségének életművét dolgozta fel a teljesség igényével, az egész csehszlovákiai magyar tudományos irodalom fejlődésének szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemel. 1970-től, Fábry Zoltán halálától egyre nagyobb szükségként jelent meg az igény a stószi író életének és munkásságának feldolgozására. Alapjában véve szinte minden valamirevaló írástudónk szellemi kapcsolatba került a példaadó életművel (nem tisztelet a kivételnek!), amely tanulságaival, etikai tartásával és hatásával, humanizmusával éppúgy, mint eszmei töretlenségével és minőségigényével nagymértékben elősegítette szellemi életünk továbblépését és színvonalemelését. Fábry írók, költők fejlődését segítette elő, terelte helyes Irányba, finomította szemléletüket, kritikusok, újságírók tanultak tőle kiállást, módszert, szenvedélyt és mértéket egyaránt. Többen vizsgálták már pályáját és műhelytitkait, fejlődését és hozadékát. Ennek eredménye lett többek között az a nem kis számú tanulmány, kritika, esszé, publicisztikai és más műfajú írás, amelynek legtöbbje különböző gyűjteményes kötetekben már megjelent. Irodalomtörténeti módszerekkel Turczel Lajos, Csanda Sándor, Görömbei András, Kovács Győző próbálták meg eddig a legteljesebben körüljárni a témát, íróink közül Rácz Olivér, Duba Gyula, Koncsol László, Dobos László, Tőzsér Árpád foglalkozott érdemlegesen Fábry életművével. A legnagyobb előkészületeket azonban Fónod Zoltán tette, s neki sikerült az eddigi legjobb munkát letennie, alkotó módon felhasználva az életmű eddigi irodalomtörténeti értékelését és a több évtizedes egyéni kutatás eredményeiből származó tanulságokat. Fónod vállalkozása a maga nemében egyedülálló tehát, mint azt a kötet utószava is hangsúlyozza: „A Megmozdult világban című tetemes munkájával régi és nyomasztó adósságot próbál törleszteni. Könyvének megjelenése minőségétől függetlenül is irodalomtörténeti esemény.” A vállalkozás nagyságának méltánylása mellett az utószóban így lett látványosan mellőzve a minősítés és értékelés. Meg kell jegyeznünk, hogy a kötet nem igényli a kritikátlan, fenntartás nélküli elfogadásokat, sem a mennyiség, sem a minőség tekintetében. Ügy gondoljuk ugyanis, hogy túl kevésnek bizonyulna a hatalmas vállalkozás és a nagy terjedelem is, ha nem tudna felmutatni meggyőző szakszerű kvalitásokat. A téma, de jelenünk igénye is elsősorban minőségközpontú. Főnöd anyagelrendezése a monográfián belül négy nagyobb témaegységet különböztet meg, melyeket a szerző kifejező versrész-mottókkal kezdődő nagyobb fejezetben tárgyal (Az idő sodrában; Változni és változattni; Ember az embertelenségben; „...a Sorsnak is beszéltem"). A monográfiával való ismerkedés kezdetén máris feltűnik egy módszerbeli sajátosság. A
