Irodalmi Szemle, 1989
1989/6 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (III. befejező rész)
és kinyilatkoztatta a sajtószabadságot. — Az 1848-as szabadságharc leverése után a sajtótörvény helyét az 1852. évi sajtópátens foglalta el. Az 1865. évi királyi leirat a sajtóügyek Intézését újra a helytartótanácsra bízta. A kiegyezés után visz- szaállították az 1848-as sajtótörvény hatályát az akkor meg nem valósított végrehajtási utasítással együtt. Kisebb változtatásokkal hatályban maradt egészen 1914-ig, az új sajtótörvény elfogadásáig. Majd az 1914-i XIV. t. c. volt hatályban. Az első csehszlovák jogszabályok közé tartozik: az 1921. évi 309. sz. törvény, az 1933. évi 201. és az 1934. évi 269. sz. törvény. 130 Az egyesülési joggal az emberi jogok 1789. évi francia deklarációjában nem találkozunk. Szemben áll — úgymond — az egyéni szabadsággal, és az egyén korlátozását jelenti. Csak hosszú harcok eredményeként került be a polgár; alkotmányokba. 131 Az 1870. évi 43. sz. osztrák törvény, az ún. koalíciós törvény érvényteleneknek nyilvánította a munkavállalók azon szerződéseit, amelyek sztrájkkal akarták kieszközölni a bérek emelését vagy akartak más előnyöket elérni. — Az egyesületek alakítását az egész birodalom területén, tehát a szabadságharc bukása után a történelmi Magyarországon is, az 1852. november 26-ai pátens szabályozta (kihirdetve 253. R. z. számmal). Ezt hatályon kívül helyezte az 1867. évi 134. R. z. törvény. A kiegyezés után az 1867. évi 11. sz. császári leirat az egyesületek ügyében való döntést a magyar belügyminisztériumra ruházta. Az egyesülési jog átfogó szabályozására nem került sor. Az egyesülési szabadság gondolata jogszabályban először 1873-ban jelent meg (az 1394/1873. B. M. sz. körlevél). Az addigi viszonylag liberális egyesületi politikának a háborúra való felkészülés jegyében született 1912: LXIII. t. c. vetett véget, amely meghosszabbította az ún. kivételes hatalmat. 132 A cseh ta:tományokban hatályban volt az 1867. évi 135. R. z. sz. törvény (a gyülekezési jogról). Szlovákiában és Kárpátalján a gyülekezést a 7430/1913. körlevél szabályozta. — Az említett magyar jogszabályokon kívül hatályban volt az 1933. évi 201. sz. törvény a politikai pártok tevékenységének megszüntetéséről és feloszlatásáról, a novellájával együtt, és az 1933. évi 202. sz. végrehajtási rendelet, valamint az 1933. évi 201. sz. törvényt módosító 1934. évi 269. sz. törvény. 133 A kiegyezés után Magyarországon, tehát a mai Szlovákia területén is, elvileg az 1848: XX. t. c. alapján igyekeztek a vallásszabadság követelményeit kielégíteni. Az 1890-es évben születtek az ún. egyházpolitikai törvények, mint az 1894: XXXI. t. c. a házassági jogról, az 1894: XXXII. t. c. a gyermekek vallásáról, az 1894: XXXIII. t. c. az izraelita vallásról, és az 1895: XLIII. t. c. a vallás szabad gyakorlatáról. — Az első csehszlovák jogszabály az 1925. évi 96. sz. törvény (a vallásfelekezetek kölcsönös viszonyáról). 134 A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság e szabadsággal foglalkozó legfontosabb elvi jelentőségű határozatai: az 1926. május 27-ei 17 035/25 (Bohusl. adm. 5706), az 1928. október 25-el 27 897 (Bohusl. adm. 7496), az 1924. január 17-ei 490 (Bohusl. adm. 3978), az 1922. december 5-ei 18 618 (Bohusl. adm. 1726). 135 Vö.: Weyr, František: Československé právo ústavní. Praha 1937, 272. 1. 136 Az Első Köztársaságban az 1925. április 23-ai 96. sz. törvény szabályozta a vallásfelekezetek egymás közti viszonyát. Az iskolai vallásoktatásról az 1922. évi 226. sz. törvény intézkedik. 137 Az állam és a r. k. egyház viszonyáról a következőt állapítja meg a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1922. november 15- ei 16 999 (Bohusl. adm. 1661) sz. elvi jelentőségű határozata: „Zádné z ustanovení §§ 121—125. úst. list. nlc neméní na poméru štátu a cirkve fímsko-katolické, jak byl upraven zákonem upravujícím vnéjší poméry právni katolické cirkve ze 7. V. 1874 . . .” 138 Az alkotmánylevél 127. §-a alapján védelmi törvényt 1920. március 19-én fogadta el a nemzetgyűlés (193/1920 Sb.). Ezt később módosította a 23/1927 Sb. sz. törvény. Osztrák példa szerint rendelettel (141/1927 Sb., 59/1929 Sb.) adták ki a védelmi előírásokat. Ezekkel módosították az előbbi szabályokat (269/1921 Sb., 55/1923 Sb., 62/1924 Sb.). A védelmi nevelésről az 1937. évi 184. sz. törvény intézkedett. 139 Az állampolgári kötelességek fejlődésével kapcsolatban említést érdemel az 1789. évi francia deklaráció. Bevezető szavaiban említi, hogy a deklarációnak a társadalom összes tagját állandóan emlékeztetnie kell jogaira és kötelességeire, azonban 17 pontjában a kötelességekről egyáltalán nem szól. Az 1795. évi francia alkotmány kilenc pontja felsorolja ugyan a kötelességeket, ezek azonban csak általánosságokat tartalmaznak, Egyebek közt kimondja, hogy „amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak”. Az 1848. évi alkotmány már bizonyos fokig tanulságosabb. — Szabó Imre: Az állampolgári..., 54. 1. 140 Vö.: Weyr, František: Soustava československého práva státního. Brno 1921, 327. 1. Az alkotmánylevél 128—132. §-ának Indokolása megtalálható: Peška, ZdenSk: i. m., 363—365. 1. 141 Vö.: Weyr, František: Československé právo ústavní. Praha 1937, 281—282. 1.
