Irodalmi Szemle, 1989
1989/6 - NAPLÓ - Dobos László: Erdélyi János, a teremtés küzdelme
fogalmazója, demokratizmust adott az irodalomnak, realizmust, elméletet s a küzdelem életpéldáját. Erdélyi János életműve a teremtés küzdelme, ebben érzem üzenetének lényegét, ez való a tarisznyába. A mai Nagykaposon negyedszázada indult Erdélyi János hagyományának ápolása. Ebben a huszonöt évben ért haza falujába, városába, ebben a huszonöt évben lett életműve ihlető, cselekvésre ösztönző erő. Géczi Lajos okosan, tisztán fogalmazza meg az Erdélyi János emlékezete című kiadványban e hagyományidézés lényegét: „Városunk szülötte ne legyen csupán ereklye, a megemlékezések ne szolgáljanak csak felmondandó, szóvirágokkal megtűzdelt szónoklatok színhelyéül, hanem váljon tettekre ösztönző tényezővé.” S az emlékező ünnepélyek sora, ahogy én tudom és láttam: az Erdélyi János Napok a kiterjedés, a továbbmondás, az emelkedés, a mához kötődés szándékát hordozták és hordozzák. Számomra maradandó élményű az 1968-as emlékezés volt — az emlékműavatás. Czine Mihály örvendező, nagy hevületű, mély igazságokat mondó, Erdélyi Jánoshoz méltó beszéde. S az emlékmű ténye. Az ilyen emlékmű elsősorban látvány, de azon túl sokkal több; jelkép, figyelmeztető, biztos pont. Ennek az emlékműnek lenyomata van a tekintetben, lenyomata van a lélekben is. Puszta tényével egyszerre szól jelenhez és jövőhöz, kultúránk teremtőihez, pártolóihoz, de beszél a kisszerű elfogultsághoz is. Ha pillanatnyi ideig is, de gondolkodásra, tisztelgésre kényszerítő. Akik létrehozták az emlékművet, egy évszázad mulasztását pótolták, s adtak példát bátorságból, gondosságból, felelősségvállalásból, adtak leckét abból is, hogy lehet és kell cselekedni, hogy lehet és kell becsülnünk önmagunk, értelmünk, lelkünk, jellemünk, munkánk létrehozott értékeit. A nagykaposi Erdélyi János-emlékmű múltunk, de önbecsülésünk jelképe is. Az Erdélyi János-emlékmű, az Erdélyi János Napok e város, Nagykapos szellemi és kulturális rangjának bizonyítványai. Terjesztik e város jó hírét, alakítják mai arcát. Közismert tény, hogy a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség szellemi életének eseményei nagyrészt Szlovákia magyarlakta kisvárosaiban zajlanak. Nagykapos is ilyen; az Erdélyi János Napok a kultúra teremtésének ünnepe és alkalma. A negyedszázada folyó rendezvények kialakítottak egy irányt, színvonalat, közérzetet, önmagunkra figyelést, önmagunk szellemi és erkölcsi anyagaiból való építkezést, a szlovák—magyar együttélés egyenrangú kölcsönösségét. Ez a légkör kétségtelen ihlető, inspiráló, ez is hozzájárult alkotó, gondolkodó személyiségek megteremtéséhez, kinövéséhez ez emberi és természeti tájból: Popély Gyula történész, Jakab István nyelvész, Koncsol László költőkritikus, Kiss József történész-újságíró, Géczi Lajos néprajzos, Révész Bertalan irodalom- történész, Gyüre Lajos irodalomtörténész-író, Mihályi Molnár László költő, Bodnár Lajos néprajzos. Az Ung vidéke ma már nemcsak földrajzi, hanem kulturális és irodalmi fogalom is. Az Erdélyi János Napok emlékező ünnep, a megtartás ünnepe, a teremtés küzdelmének ünnepe, az anyanyelv ünnepe is. Ebben a közegben termett meg az erdélyi menekülteket segítő szolidaritás gyönyörű példája is. A jog, jogaink ünnepe is az Erdélyi János Napok. E felemelő felsorolás mögött emberek állnak, akik már életművük részének mondhatják az idővel növő nagykaposi kulturális sereglést. Az ingyennapszámosok, az indítók, a programokat megalkotók és megvalósítók, a szószékről is szólók, a beszélők, az igazságokat kimondók... Géczi Lajos, a fáradhatatlan, a művelt, messzire látó, erkölcsi mértékű ember és társai, Petrik Barnabás, Miczák Bertalan, Diószeghy Zoltán, Fuksz Sándor és a többiek. Mondják, szép ez, jő ez, de az Erdélyi János Napok ereje kevés. Igen, igen, e város megváltozott emberkörnyezete egyre nyomasztóbban nehezedik az itt élő magyarság életére és törekvéseire. Nem olcsó vigasztalásként — bátorításunkra mondom: az önmagunkat s közösségünk sorsát vállaló emberi magatartások szülik s termelik újra az utánunk jövők felelősségvállalását. Most engedjék meg, hogy a közéletiség kapcsán mai dolgainkról szóljak. Nem a gondokat megszépítő, hanem a gondokat felvállaló ünnep ez. Nemzetiségi
