Irodalmi Szemle, 1989

1989/6 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan költemény/tartomány

— Arról, hogy miért váltak el később, nem sokat tudok — mondja Albrecht János a Bartók—Ziegler Márta házasságról —, de gondolom, hogy Pásztory Ditta miatt. Aki ugyancsak a mi tájainkról való, rimaszombati származású, te­gyük hozzá gyorsan. Említettük, hogy dr. Albrecht János szinte az anyatejjel szívhatta magába a Bartók-zenét, oly „régóta” ismerte a komponistát. Vissza tud-e emlékezni a legelső Bartókkal kapcsolatos élményre? • » • XL A műalkotásnak a maga egységében az egész világot kell megragadnia, a való­ság kiválasztásakor a világ kozmogóniáját kell visszatükröznie... A polihiszto- rikus mű korának tükre és értelmezése (Deutung) akar lenni, melyben erős tendenciával az eltudományosodásra, az összes művészi forma elegyítésével, a kor lényegét az anyagok totalitásában, racionális összarchitektonikának kí­sérli meg megragadni (Hermann Broch elmélete a polihisztorikus regényről). Kiss Endre a polihisztorikus regény előzményeit Proust, Rilke, Kraus és Kafka életművében látja, megvalósulását pedig Joyce, Musil, Döblin, Broch, továbbá Canetti, Dos Passos, Huxley, Faulkner, Wolfe és Gide reprezentatív műveiben. • • • XLI Igen, de mi tizennégy évesek voltunk, midőn utoljára találkoztunk, hogyan is­merjük föl egymást? Én még csak-csak, hiszen tudom, kit keresek. De ő? Megyünk hát a hnb-re. Nem kell sokáig téblábolnunk, a folyosó végén két hölgy cseveg. A félhomályban is látom, hogy az egyikük Éva. Megszólítom, ám nem fedem föl a kilétemet, találgassa csak, ki vagyok, öt másodperc, nem több, amíg lélegzetet vesz, aztán máris ugrik a nyakamba: Laci! • • ® XLII A Mózes és Áronban a zene és a szöveg egészen más kapcsolatban állnak egy­mással, mint bármely más operában: az opera tragikus tárgya éppen az, hogy Mózes képtelen kifejező formába (zenébe) önteni vízióját, nem tudja közölhe­tővé tenni revelációját, így istennel való egyesülését nem tudja Izrael hitköz­ségévé átváltoztatni. Ezzel szemben áll Áron ékesszólása, aki Mózes absztrakt, rejtett mondanivalóját azonnal érzéki formára (énekhangra) fordítja — s ez föloldhatatlan konfliktusra kárhoztatja a két férfit. Mózes nem lehet Áron nél­kül, Áron a nyelv, melyet Isten helyezett az ő dadogó szájába. De Áron, éppen a másokkal való közlés aktusában, összezsugorítja vagy eltorzítja Mózes gondo­latát, azt, ami Mózesben közvetlen reveláció... A szavak torzítanak: az ékes szavak tökéletesen torzítanak. • • • XLIII Miért nem tudsz semmit írni a Pigalle-ról? Egy történet, egy szívfacsaró K.-his- tória (ez a K. viszont éppen hogy nem K. bácsit jelenti, hanem pontosan azt a K.-t, akire mindenki gondol a legelső pillanatban). Tehát a P., és a K.-histó­XXXIX

Next

/
Oldalképek
Tartalom