Irodalmi Szemle, 1989
1989/6 - Cselényi László: Aleatória, avagy a megíratlan költemény/tartomány
Cselényi László Aleatória avagy a megíratlan költemény tartomány Negyedik rész XXXI — Bartók első felesége, Ziegler Márta ugyancsak pozsonyi volt, s mind Bar- tókék, mind Albrechték szűkebb baráti köréhez tartozott. Emlékszik-e, hogyan kerültek össze, s miért váltak el később? Gréti nénit meglehetősen zavarja a mikrofon, s el-elveszti az emlékezés fonalát. Helyette fia, dr. Albrecht János, aki ugyancsak zsenge gyerekkorától ismerte Bartókot, mondja el: — Az úgy volt, hogy Ziegler Mártának tulajdonképpen az én mamámnak kellett volna lennie, hisz hosszú időn át apám választottja volt, s csak később alakult úgy a dolog, hogy Bartók „lecsapta őt apám kezéről”, s igy lett belőle Bartók Béláné. Világdráma, mondottuk Az emberiség végnapjairól, szerzője pedig egy par excellence publicista, egy Fábry-típusú írástudó. A könyv egyszerisége-megis- mételhetetlensége pedig éppen abban van, hogy ezt a két végletet, a mindennapok publicisztikáját és a világdráma filozofikumát ötvözi egy valószínűleg összeötvözhetetlen s megismételhetetlen ötvözetté. A délután alighanem igaz volt. S az is bizonyos, hogy mindez még a háború előtt történt, K. bácsi életében, mert a dolog K. bácsiéknál esett meg, K. bácsi jelenlétében. Márpedig K. bácsi meghalt még jóval a háború előtt. Recsegő rezesbanda kísérte utolsó útjára, ez volt az első rezesbanda, amit X. életében látott-hallott, egyébként is ez is ama legelső emlékek közé tartozik, tehát még K. bácsi életében. XXXII XXXIII XXXIV A magyarság a honfoglalást megelőző századokat azon a területen töltötte,
