Irodalmi Szemle, 1989

1989/6 - Kulcsár Ferenc: Tépett lapok II.

az izzó képleten, hogy a vérben, már az anyaméhben felzúgjon az igaz történelem.“

„A ti szátokkal szólok az elzúgó napokról, az éjjelekről, melyek összeégtek, egybeforrtak sok-sok ággal, ágbogas világgal, bő borral, búzával, bóbitás halállal.“

„Én nem tudom, nem tudom, tudom én: a föld kerekén mi pörög, mi áll

vérbe fagyva, mi száll a százszor átkozott szabadba.

Félek

és

élek

könnyekbe

falazva:

pusztulás,

pusztítás

szent ikon-alakja.“

„Fölemelt arcomon

Isten kék szeme,

mennybolt két erős vállamon,

s miként a mozdony, előre megyek.“

„Zötyög az idő kereke: a Tejúton lefele s fölfelé a Golgotán.“

„Almom csatakos dzsungelében Isten ősz haját borzolom — életben tart a borzalom.“

„Ragaszkodom:

rugaszkodom.

Fegyverben vagyok: ropogok.“