Irodalmi Szemle, 1989
1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége
BESZELŐ MOLT korban voltak, ezt élő európai példák mutatják. A Szövetkezeti Naptár szerkesztősége ellensége minden véres fölkelésnek és forradalomnak, de a szellemi megújulásnak harcosa. Ez a megújulás azonban csak merész és kockázatos kiállásoktól fog megszületni. Ezt tette Prohászka is, ezt teszi a KALOT is, ezt tesszük mi is ... Nem kell féltenünk a mi Kisalföldünk népét, nem gyerek az, csak irányítói közül egypáran képzelik magukat egy kissé túlságosan is föléje. Mennyi életbölcsesség, igazságérzet, jóakarat, erkölcsiség és mély magyarság var falusi öregjeinkben! Mennyi haladó szellem és munkakedv van a fiatalságban, ahol vele egy vezetőre talál (...) Igenis, a falu népét föl kell világosítani saját történelme felől.” Nagy Ferenc a védekezésnek ezt a formáját elégségesnek találta, s a papság nyomására — a belső béke érdekében — Szőke Pétert szerkesztői állásából leváltotta, de a Hanza kötelékéből elbocsátani nem engedte. Ha már felsoroltuk a sok pro és kontrát a HSZN 1941-es évfolyamával kapcsolatban, egy-két gondolat erejéig vizsgáljuk meg, mi váltotta ki a papság és a jobboldali politikai körök gyors reagálását, ellenszenvét. Bizonyosra vehetjük, hogy Szőke sejtette: tanulmánya nem lesz visszhang nélküli, ezért, hogy a szelet kifogja az ellenkezők vitorlájából s biztosítsa magát a nyílt támadások ellen, néhány soros bekezdésben a következőképpen indokolta a munka szükségességét: „Ez a kis »néptör- ténelem« nem a saját alkotásom, hanem a hiteles magyar történetírásból gyűjtöttem össze (...) Fő forrásom volt Eckhard Ferencnek, a Pázmány Péter-egyetem rendes tanárának »Magyarország története« című műve, mely 1940-ben 23 ezres példányban jelent meg. Nagy segítségemre volt a KALOT kiadásában nemrég megjelent népszerűsítő füzet: »Agrárnépünk története® (írta Kratofil Béla tanár). Igénybe vettem még ezeket a könyveket: Hó- man—Szekfű: Magyar történet, Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története, Féja Géza: Dózsa György, Szeberényi Zsigmond Lajos: Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban, Deér József: Pogány magyarság, keresztény magyarság.” Miután arra lehetőségünk nincs, hogy az egész tanulmányt idézzük, hadd soroljuk fel legalább az alcímeket, amelyekkel a szerző az olvasó figyelmét pontosan a címben feltüntetett témára hívja fel. íme, az alcímek: A honfoglalás 896-ban Krisztus után; Kikből alakult ki a magyar földműves nép?; Kezdetben vala a szolgaság; Nagy változás indul; A nemesség, vagyis a „királyi szolgák” kialakulása; A nemesek hatalmának függetlenné válása; A köznemesi vármegye kialakulása; A szolgaság megszűnése, a jobbágyság keletkezése; Milyen volt a jobbágyok és földesurak viszonya egymáshoz?; Árpádházi királyaink kihalása után; Mt az a rendi alkotmány?; Telepes kiváltságok; Mi tette nehézzé a magyar jobbágy életét már az első századokban is?; Az első jobbágyfelkelés; Igazságos Mátyás király; A Dózsa-féle jobbágyfelkelés gyökerei; A nagy magyar jobbágylázadás 1514-ben; Ki volt Werbőczi István?; Lecsap a török Mohácsnál 1526-ban; A töröktől meg nem szállott részekben lassan emelkedik a mezőgazdasági műveltség; A független Erdélyben; Török rabigában; A magyar föld népe; Földműves népünk szellemi élete a török rabságban; Idegeneket telepítenek a kihalt magyar Alföldre; Mária Terézia jobbágyvédö intézkedései; Magyarország gazdasági elnyomatása Mária Terézia óta; A „kalapos király” az 1700-as évek végén; Ijesztő csend az 1800-as évek elején; Széchenyi István föllépése 1825-ben; Hogy született meg a jobbágyság fölszabadítása (1825— 1848); Az 1848—49-es magyar szabadság- harc; 1848 nem adta meg a várvavárt föl- emelkedés lehetőségét; A szabadversenyt a nép nem bírja!; Városba menekül a falu népe; „Agrárszocialista" szervezetek falun; Amerika felé!; Megjelenik az első földműves képviselő a magyar parlamentben; Nagyatádi Szabó István révén szóhoz jutnak a kisgazdák; A magyar falu a kommunizmus alatt; Az ellenforradalom, 1920 után; A második magyar földreform 1920- ban; Megáll a szociális Magyarország építése; Eljutottunk a jelenig; Mi földművesek országépítők vagyunk; Miért írtuk meg e naptárban a föld népének történetét? A 49 alcím is bizonyítja, milyen kimerítően és mily érthetően ismertette meg a szerző a parasztsággal saját sorsát. Hogy a vitát még jobban megértsük, a tanulmányból kiragadunk egy-két gondolatot, leginkább azokat, amelyekért a hivatalos Magyarország, a klérus elítélte a Szőketanulmányt.
