Irodalmi Szemle, 1989
1989/1 - LÁTÓHATÁR - Rapai Ágnes: Sárga gyűrűkkel; Elbocsátás
Öt karikája mind a tiéd Öt zene gyűrűz csillagosán Kútba vetetten fényesedő Csend csitulása dalt rügyező Elbocsátás hát legyen tiéd a föld te gőgös hallgatás ki tükörképem voltál kire most hiába néznék kavargásom a zengéssel betelt mit áradni belőled hallottam mert túl közel általad jutott ki most futni próbál hisz önmaga peremére pende- rült s lehántott maszkjait hátrahagyva csak az elsimult mélység csöndjére vágyik legyen tiéd a fény érzéketlen csorogjon arcodon mint a szenteltvíz hajlítsd magadhoz a fogékony napraforgót legyen tiéd az ég emeld fel magdhoz madaraidat ki szinte ellenségem voltál ennyi kinccsel hagylak itt halott
/
