Irodalmi Szemle, 1989

1989/4 - BESZÉLŐ MÚLT - Csáky Pál : Nagysalló emlékezete

míg az utána következő harcokban a 17., a 19., a 3. és a 9. zászlóalj, valamint a lengyel légió hősiességét jegyezték fel a kortársak. Délután 5 órára az osztrákok minden oldalról hátrálni kezdtek. Wohlge- mut a hölvényi erdőből még egy utolsó támadást kísérelt meg, amelyet azonban Vo'jk tüzérfőhadnagy feltartóztatott mind­addig, amíg a Bobics-dandár meg nem érkezett és egész Vezekényig el nem űz­te az ellenséget. A császáriak egy része Érsekújvár, a másik Párkány irányában vonult vissza, ez utóbbit Pöltenberg Ernő a VII. hadtest lovasságával estig üldözte. A csatában részt vett a kinevezett ko­máromi várparancsnok, Guyon Richárd is. Délután a jobbszárny vezetését vette át és az ellenséget Fajkürt irányába szorította vissza. Görgey maga nem vett részt az üt­közetben, a feljegyzések szerint a lévai vár romjairól szemlélte a csatát, és csak este lovagolt ki a csatatérre. A véres csata áldozatainak számáról az egyes források eltérően szólnak; számukat mintegy 1600—2000-re tehetjük. A honvéd­sereg 4 ágyút, 2 lőszerkocsit, 20 társzeke­ret és 130 lovat zsákmányolt, s 2000-nél több foglyot ejtett. A sebesültek nagy ré­szét Lévára szállították, ott a város höl­gyei ápolták őket. Az elhunyt honvédek emlékét obeliszk őrzi a városi temetőben, ugyancsak emlékoszlop vigyázza Nagysal- lóban a csata helyét. Az út tehát szabad volt Komárom felé. A főhadiszállás útja Kálnán át Perbetére vezetett. A sereg 21-én éjfélkor érkezett Komárom alá. A CSATA KIHATÁSA A raj-ysallói ütközet napján Pest körül Jelačič és Schllck erői rávetették magukat a II. hadtestre, Aulich azonban a haditerv. nek megfelelően kitért a csata elől. Wel- den ebből felismerte a magyar haditerv lényegét: Komáromon át a Dunántúlon el­érni az osztrák főerők bekerítését. Gyors parancsot adott a sürgős és általános visz- szavonulásra, beleértve Pest kiürítését is. Jelačič serege délnek vonult, Szeged, azaz Horvátország felé, Csorich, Schlick és Wohlgemut hadtestei pedig a Dunántúlon gyülekeztek, hogy fedezzék Bécset. Wel- den feldúlt állapotában ezt írta Schwar- zenbergnek: „A Monarchia üdve most már egyedül az oroszoknak Krakkó felőli gyors bevonulásától függ, mert nem tudom, mi­lyen belső erő tudná msg megmenteni a Monarchiát.” Következett még a komáromi—szőnyi diadal, ám a fiatal független Magyarország politikája nem volt képes a győzelemso­rozatból előnyt kovácsolni. „(...) akkor a szerencse múlandóságára senki sem gon­dolt — s májusban és júniusban csudál- koztak a külföldön, kik a magyar háború eseményeit vizsga szemmel kísérték, hogy az áprilisi győzelmeknek semmi eredmé­nye nem lett. Sem nem semmisítetett meg az ellenséges sereg, sem békekötésre nem kényszeríttetett. Még csak fegyvernyugvás sem követte e győzelmeket, szokott követ­kezménye a kisebb jelentőségű győzelmek­nek is.”12 A jövő fekete madara azonban e napok hatására emelkedett fel megalázó-kímélet­len erővel a szabadságharc feje fölött: Fe­renc József május 2-án levélben kért se­gítséget I. Miklós orosz cártól a magyar forradalom leveréséhez. JEGYZETEK 1 A Schwarzenberg-kormány 1849. márci­us 7-én rendőri segédlettel kergette szét a Kroméŕíž-i parlamentet. 2 A VII. hadtest Görgey pártján állő több­sége küldöttségileg, majd levélben szó­lította fel Görgeyt, lépjen fel Kossuth politikája ellen, és a VII. hadtest fegy­veres erejét felhasználva kényszerítse Kossuthot lemondásra. 3 Görgey Vetter lemondása után, 1849. március 31-től lett a hadsereg helyettes főparancsnoka. 4 1849. április 4-én. 5 A beszéd hatása először 1849. április 18-án érvényesült: a honvédcsapatok ol­dalán felkelő bányászok fölszabadítot­ták Selmecbányát. 6 Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye. Apollo Irodalmi Társa­ság, Budapest 1903, 418. 7 Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849- re. Európa Kiadó, Budapest 1982, 62. 8 Vukovics Sebőt Kossuth igazságügymi­niszternek hívta meg a független ma­gyar kormányba. 9 A Görgey pártján levő főtisztek elha­markodottnak találták a lépést. Gáspár András tábornok lemondott, a VII. had­test vezetését Pöltenberg Ernő ezredes vette át. 10 Vukovics i. m. 65—66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom