Irodalmi Szemle, 1989

1989/4 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (Első rész)

hogy a szocialista pártoknak nyolc miniszteri tárca jutott, Tusar mintegy a ^munkások és földművesek kormánya” élén érezhette magát. — Dejiny štátu a práva na území Československa v období kapitalizmu 1848—1945. 2. kötet. Bratislava 1971, 72., 680., 752. 1.

2 Ilyen légkörben írták ki az első parlamenti választásokat (a képviselőházba 1920. április 18-ára, a szenátusba 1920. április 25- ére). Mind a képviselőház, mind a szenátus 1920. május 26-án alakult meg.

3 Vö.: Národní shromáždéní československé v prvním roce republiky. Vydalo Predsedníctvo národního shromáždéní. Praha 1919, 61. 1.; Národní shromáždéní Republiky československé v prvém desítiletí. Vydalo Predsedníctvo snémovny a Predsedníctvo senátu. Praha 1928, 426. 1.

4 A f,forradalmi” nemzetgyűlés, működésének utolsó időszakában, megtárgyalt még néhány törvényjavaslatot. így 1920. március 19-én az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnök választásáról és a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot, majd március 31-én egy további törvényjavaslattal, a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény módosításával foglalkozott. Április 9-én kezdődött a vita egy másik törvény- javaslatról, a szibériai légionáriusok képviselőházi képviseletéről, valamint a személyi szabadság, a magánlakás és a levéltitok védelméről szóló törvényjavaslatról. Napirendre került még az államtitkárokról szóló törvény javaslata is. Április 14-én tárgyalta az ügyrendeket.

5 Az alkotmánylevél eredeti szövegét dr. Jirí Hoetzel egyetemi tanár dolgozta ki (munkatársaival együtt), aki abban az időben mint főosztályvezető dolgozott a belügyminisztériumban. A politikai kezdeményező szerepét Švehla belügyminiszter töltötte be, aki az egyes pártok képviselőivel és a kormány tagjaival folytatott tárgyalásokat. Természetesen Tomáš G. Masaryk is tevőlegesen bekapcsolódott az előkészületi munkálatokba. A többi törvénytervezet a belügyminisztériumban készült. Szerzőik: dr. Bobekí dr. Laštovka, dr. Joachim, dr. Mašek, dr. Mach, dr. Kalousek, dr. Ott, dr. Havrda. — Laco, Karol: Ústava predmníchovskej ČSR a ústava ČSSR. I. kötet. Bratislava 1966, 337. 1.

6 Az 1827: III. t. c. idevonatkozó latin nyelvű szövege: ,,. . . constitutionem regni huius, inaugurali suo iuramento firmatam, omni tempore tueri et conservare ...” — Beer— —Kovács—Szamel: Magyar államjog. Budapest 1972, 25., 33., 36. 1.; Magyar Törvénytár, 1740—1835. évi törvényczikkek. Budapest 1901, 158., 434. 1.

7 Vö.: Národní shromáždéní Republiky československé v prvém desítiletí. Praha 1928, 1209—1210., 1215—1216. 1.; Peroutka, Ferdinand: Budování štátu. II. kötet. Praha 1936^

1297. 1.; Laco, Karol: 1. m., 341., 432. 1. (211. sz. jegyzet).

8 Vö.: Laco, Karol: i. m., 345., 353. 1.; Hoetzel, Jiŕí: Ústavní listina československé republiky. Sborník véd právních a státních. 1920 (XX.), 7—8. 1.

9 Az 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en- -Laye-ben aláírt ^kisebbik” nemzetközi szerződés (Traité entre les Principales puissances alliées et associées et la Tchécoslo- vaquie signé ä Saint-Germain-en-Laye, le 10 septembre 1919) 7. cikkelyének 4. (utolsó) bekezdése francia nyelven: „Nonobstant l’établissement par le Gouvernement tché- co-slovaque ďune langue officielle, des facilités appropriées seront données aux ressortissants tchéco-slovaques de langue autre que les tchéque, pour l’usage de leur langue, sóit oralment, sóit par écrit de- vant les tribunaux.” — Sbírka zákonű a narízení štátu československého. 1921. évf., 2306—2307. 1.

10 Vö.: Laco, Karol: i. m., 376—380. 1.; Sbírka .. ., 1920. évf., XXVI. rész, 268. 1.

11 Kramár maga is ezt a nézetet vallotta. A „forradalmi” nemzetgyűlés plénumán a következőképpen érvelt: ,,. . . nám, kterí jsme strávili celý politický život v boji za práva našeho jazyka, nám jest štátni jazyk — otevŕený, hrdý, jasný, štátni jazyk bez zá- vorek a cizích interpretací — znamením svobody a samostatnosti osvobozeného národa.” (Tésnopisecké zprávy, 3767.; megtalálható: Laco, Karol: i. m., 376—377., 378. 1. 117. sz. jegyzet.)

12 Az alkotmánylevél, az annak részeként szereplő és az azt módosító alkotmánytörvények: a bevezető törvény I., II., III. (1. bek.) és VI. cikkelye; az alkotmánylevél; az 1920. évi 122. sz. törvény (a nyelvhasználati jog alapelvei). Közéjük tartoznak még: az 1920. évi 234. sz. törvény (a szibériai légionáriusok képviselete a képviselőházban); az 1920. évi 236. sz. törvény (az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről és az illetőségi jogról); az 1920. évi 293. sz. törvény (a személyi szabadság, a magánlakás és a levéltitok védelméről); az 1920. évi 294. sz. törvény (a törvények és a rendeletek aláírásáról); az 1926. évi 152. sz. törvény (a csehszlovák állampolgárság megadása egyes személyeknek). Itt tartják számon az 1930. évi 102. sz. alkotmánytörvényt (a csehszlovák^ az osztrák és a magyar államhatár kiegészítéséről), majd az 1938. november 27-ei 327. sz. (a Szlovák Tartomány autonómiájáról) és a 328. sz. alkotmánytörvényt (Kárpátalja autonómiájáról) is. — Peška, Zdenék: Československá ústava a zákony s ni souvislé. I. díl. Praha 1935, 162. 1.

13 Az első csehszlovák törvény (az 1918. október 28-ai 11. sz.) már az ideiglenes alkotmány kihirdetésével, tehát 1918. november 14. napjával hatályát vesztette.